Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
NÉPRAJZ - Kőszegi Gábor: Szemelvények a Pécsi Városi Muzeum Látogatóinak Könyvéből
Szemelvények a Pécsi Városi Muzeum Látogatóinak Könyvéből 273 feltétlenül kerültek a figyelem középpontjába. A múzeumi tárgyak és egyéb dokumentumok esetében leltári számmal ellátva, leltárkönyvben, leíró kartonnal, fotóval is rendelkezünk információkkal az anyagainkról, mivel azok hagyományosan részét képezik a gyűjteménynek. Jelen írás természetesen nem azért született, hogy a múzeumi vendégkönyvek „méltatlanul elhanyagolt” szerepére hívja fel a figyelmet, mindössze annyit szeretne elérni, hogy ráirányítsa a figyelmet a későbbiekben kiemelt néhány (szubjektív) szempont segítségével, hogy érdemes foglalkozni ezzel a dokumentummal.3 A vendégkönyvekkel, közelebbről a múzeumiakkal foglalkozó szakirodalom4 egy része az elmúlt másfél évtizedben jobbára recens anyaggal foglalkozott, kiemelten annak szövegvilágával. Egyebek mellett ezek alapján osztályozta, elemezte a beírok, és leginkább a szövegek tipusait. Jelentős számú szöveg hiányában azonban más utat kényszerültünk választani. Nem mondanám ugyanis, hogy trendek, vagy tendenciák rajzolódnak ki a 300 oldal elolvasása után, így az alábbiakban következzen egy szubjektív válogatás és kommentár a vendégkönyvből. Kiállításokról 1904. november 27-én nyílt meg a Pécsi Városi Muzeum első állandó kiállítása, ahol a megnyitó ünnepségen báró Fejérváry Imre főispán, Szalay Imre miniszteri tanácsos, Marosi Arnold ciszterci szerzetes (múzeumigazgató), Majorossy Imre polgármester (akinek nevét a múzeum a későbbiekben viselte is) tartottak beszédet. A megjelentek között helyet foglalt Szőnyi Ottó későbbi múzeumigazgató is.5 Mindennek azonban az aláírásokon kívül nincs különösebb lenyomata a vendégkönyvben. Újabban kiállítások megnyitásakor bekerül a kiállítás meghívója, vagy legalább címe és kezdő dátuma a vendégkönyvbe. A jelek szerint ez nem volt mindig így, ugyanis az első, kiállítással kapcsolatos bejegyzés a Mattyasovszky-Zsolnay László emlékkiállítás volt 1941. október 29-én, ahol a vendégek között feltűnik a család tagjainak aláírása is. 1946. szeptember 1-jén Képzőművészeti kiállítás nyílt, aminek megnyitóján mások mellett Arató Jenő, Csorba Győző és Martyn Ferencné is részt vettek (Martyn Ferenc aláírása a megnyitó előtti lapon látható). Nem tudni mi okból, (vagy kevesen látogatták a kiállítást vagy a „beíró kedv” hagyott alább) a rákövetkező lapon máris egy másik eseményről találunk bejegyzést: Pécs thj. város múzeuma megnyitása alkalmával fogadott sajtó (3 újság képviselői); majd kissé lejjebb: A város vezetősége a kiállítást megnyitja Pécs 1947. VI. 22-én. A festészeti kiállítások sorában Martyn Ferenc kiállításának megnyitóját is feltüntették 1947. szeptember 21-én, ahol Weöres Sándor, Csorba Győző, Keserű Ilona és dr. Arató Jenő is megjelentek. Folytatva a sort, a következő lapon 1947. XI. 30-án máris a Képzőművészek Szabad Szervezetének 30. (téli) tárlata és dr. Kellermann Emil emlék- kiállítása nyílt meg. Az utolsó, kiállítással kapcsolatos bejegyzés 1948-ból származik: Marczius 14-én nyílt meg a muzeum centenáriumi kiállítása. 3 Az ilyen jellegű források jelentőségére a hivatkozott szakirodalom és kutatások már ráirányították a figyelmet, így ennek további taglalásától eltekintek. í Különösen: Barna 2000, D. Haszmann 2009, Rékai 2003, legutóbb összefoglalóan: Gráfik 2011 í Emléklapok... címmel rendelkezésünkre áll egy dokumentum a Pécsi Városi Múzeum megnyitási ünnepségéről.
