Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
NÉPRAJZ - Kőszegi Gábor: Szemelvények a Pécsi Városi Muzeum Látogatóinak Könyvéből
274 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) Honnan jöttek a látogatók?6 A mellékletben található földrajzi mutató - bár törekedett a teljességre, több okból eredendően mégsem lehet az (bár így is 500 feletti helységet sikerült összegyűjteni). Vannak ugyanis egyszerűen olvashatatlan helységnevek (bel- és külföldi egyaránt), amiket nem lehetett azonosítani. Emellett akadnak jócskán - különösen csoportos látogatás esetén — olyan alkalmak, amikor bizonyíthatóan több helyről érkeztek a látogatók, de nem, vagy csak összefoglalóan írtak az érkezés helyéről (pl. a pécsi református ifjúsági téli tábor 70 résztvevője 40 (!) baranyai községből). Aláírásnál a dátumbejegyzéskor feltüntetett Pécs helységnév sem feltétlenül azt jelenti, hogy az illető helyi lakos. A kiállításra érkezők földrajzi megoszlása változó. A legtöbb alkalommal (668) Pécs szerepel az aláírásokban, majd ezt követi Budapest (416). Szeged, Debrecen, Hajós és Kaposvár a maguk félszáz előfordulásával - bár az előbbiektől jócskán elmaradtak—jelzik, hogy közelebbről és távolabbról egyaránt érkeztek a múzeumba. Az ennél kevesebb számban előforduló helyekről elmondható, hogy az ország teljes területéről (eltérő arányban) érkeztek látogatók. Baranya megye szinte teljes területe (beleértve az aprófalvakat is), nagy arányban fordul elő a beírások között. Mivel a vizsgált időszak ( 1904-1948) felöleli mind a két világháború korát (annak minden területi változásával együtt), az egyszerűség kedvéért azt lehet elmondani, hogy a történelmi Magyarország egész területéről (változó sűrűséggel) származnak bejegyzések - még az említett területi változások bekövetkezése utáni időszakból is.7 Ami a külföldi beírásokat illeti, Európa számos országából Spanyolországtól Anglián át Norvégiáig, Bulgária, Horvátország, Jugoszlávia, Skócia, Észtország, Lengyelország, Németország, Svájc is felkerültek a látogatók által jegyzett országokból érkező helyek közé (jobbára a II. világháború kezdetéig). Emellett persze akadnak távolabbi vendégek is Egyiptomból és az Egyesült Államok több pontjáról (pl. New York, Houston, San Francisco). A legmesszebbről érkező látogatókat Brazíliából Sao Paulo) és Japánból (Tokyo) köszönthették az egykori munkatársak. (2. ábra) Az iskolák és egyéb intézmények esetében feltűnő, hogy a korszakban végbement oktatáspolitikai változásoknak köszönhetően a megyéből és távolabbi településekről is igen nagy számban érkeztek iskolás csoportok, akik jelentősen növelték a területi eloszlást. Kik voltak a látogatók? Ebben a formában ez egy nehezen, de leginkább meg sem válaszolható kérdés. Bizonyos esetben az aláírás mellé/alá odakerült, hogy az adott illetőnek mi a foglalkozása, vagy éppen milyen pozícióban, hol dolgozik. Ez természetesen nem tükrözheti hiven a múzeumlátogatók társadalmi helyzetét, szokásait,8 mégis ide kívánkozott ez a felsorolás, hogy megmutassa, a legkülönfélébb társadalmi tétegekbe tartozók (bár nyilván különböző mértékben) keresték fel a múzeumot a szóban forgó időszakban: asztaí Ezúton is szeretném megköszönni Sárközi Katalin gyüjteménykezelő kollégám segítségét a földrajzi nevek összegyűjtésében! 2 Itt jegyzem meg, hogy más szempontok mellett ennek feltárása is képezheti további vizsgálatok tárgyát. £ Azzal kapcsolatban, hogy dátumot vagy helyszínt hogyan tüntetnek fel, egy érdekes adalék: vannak olyan be-jegyzések, ahol a pontos dátumot és lakcímet is megadták, pl. 1940 Húsvét hétfő; 1943. IV. 4. délelőtt; 1942.április 19. vasárnap; 1943. máj. 17. (Hé); Budapest II. Jégverem u. 6., VI. Bajnok u 4.b. Előbbiből például a múzeumok nyilvántartását is nyomon lehet követni.
