Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Gál Éva: Bálozás Pécsett a múzeumi források tükrében
Bálozás Pécsett a múzeumi források tükrében 199 Érdemes szólni arról is, hogy a báltermeket egészen különleges módon igyekeztek díszíteni, minden kényelemmel ellátni. Említhetjük pl. a Vígadóban 1900-ban rendezett Torna Egylet álarcos karneválját, ahol a termet úgy alakították ki, hogy az a velencei Szent Márk teret idézze fel. Sőt, nagy költséggel rendeltek egy olasz automata készüléket is, amelyen nyolc - félember nagyságú - bábu működött. Vagy pl. a MÁV munkásainak bálján szintén a Vígadóban - a színpadi részen a díszítmények között - egy nagyméretű kasírozott mozdony-dekorációt építettek fel. Tudósítás részlet a pécsi jogászok báljáról (Pécsi Napló 1900. január 4.): ,y4 Nemzeti Kaszinó termeit, a mulatság színhelyét már péntek este óta a díszítés munkájának zaja töltötte be... A kapubejárat, a nagy vestibulle s a széles lépcsőzet, pálmák, babérfák s szebbnél szebb dísznövények egész falával volt övezve, s amint a lépcsőzet üveg ajtóin az öltöző helyiségekbe, innét az előterembe léptünk, egy valóságos exotikus jellegű téli kert állt előttünk. Üde növénycsoportok, pálma lugasok váltogatták egymást, közben-közben elhelyezett pihenőkkel; emitt egy művészi kézzel összeállított mohos kopárok közt csergedező vízesés, ott egy vígan csobogó szökőkút ragadta meg szemünket...A sűrű növényzet közül intenzív fénnyel törtek elő a színes villamégők, kellemes, gyengéd sugaraikkal elárasztották az egész helyiséget. Éles ellentétben állt e világítással a hatalmas tánczterem vakító csillogása, a számos csillár itt százszorosán verődött vissza a simaparquetten s a bejárattal szemben elhelyezett nagy tükörben... A terem legszembeötlőbb pontja az ízlésesen készült fényes baldachin, mely alatt betegeskedése miatt megjelenésében gátolt bálanya, lovag Biedermann Rezsőné helyettesítésében Opris Péterné úrnő leányaival foglaltak helyei.5 Háromnegyed 9 óra tájban összegyűltek a fehér moire karszalagos rendezők, s izgatottan sürögve várták az első vendégeket A báli öltözék ünnepélyes viselet, ezt természetesen előre be kellett szerezni. A pécsi boltok széles kínálatukat ajánlották a vásárlók figyelmébe: ruhák, kelmék, kiegészítők között lehetett — főként a tehetősebbeknek - válogatni (3. ábra). De varrónővel is megvarrathatták az öltözet darabjait. A divatos báli toilettekről, jelmezekről, azok összeállításáról, a szükséges kiegészítőkről a hölgyeknek szánt divatújságok, divatlapok tudósítottak, amelyekből a múzeum is őriz 19-20. századi értékes példányokat. A maskarák között kedveltek voltak például Pierrot, Pierrette, Rózsakirálynő, indus táncosnő, XIV. Lajos korabeli udvarhölgy, dominó, vagy éppen a magyar történelmi személyiségeket megjelenítő ruhák (4. ábra). A kelmék, anyagok, ékszerek, kiegészítők helyes és illendő, korhoz, nemhez kötött használatát ismertető illemkönyvek a pécsi polgári otthonok könyvespolcán is megtalálhatók voltak. „ ízléstelen, ha egy család nőtagjain a szivárványnak mind a hét színe rikítóan képviselve van. Kék és lila szín, zöld és kék, vagy zöld és vörös színek ne essenek össze; de nemcsak a ruhákra nézve, hanem annak a díszítése, szalagok, kalap, kesztyű színe stb. mind meggondolva állíttassanak össze....Csipkék, gazdag ékszerek és nehéz szövetek csak esti díszöltönyökhöz valók...Könnyű szövetek, valamint a lenge báli készletek az ifjúságé; asszonyok harminczöt, legfeljebb negyven éves korukig viselhetik azokat.” (Kalocsa 1884:'546-558.) Dr. Arató Jenő pécsi táblabíró naplójából, amelyet szintén a múzeum őriz, ismerünk egy báli készülődésről írt élményszerü beszámolót az 1900-as évekből. Bár ez még a 5 Biedermann Rezsőné a Pécsi Jótékony Nőegylet elnöknője volt 1903-1918 között, anyagi támogatásával épült fel a Mária u. 18. szám alatti egyesületi székház. Opris Péter pécsi postaigazgató 1887-1913 között, jelentős szerepet játszott a postapalota felépítésében.
