Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Szabó Máté: Baranyai villák légifelvételeken
106 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) 15. ábra: RPAS felmérés előkészítése az útvonaladatok megadásával. (Forrás: Aeroart-Légikép Kft.) szik, de valószínűsíthető a szabályos szerkesztés. Kiterjedése 40x40 méter, melyből a folyosók 4 méter széles sávot foglalnak el három oldalon. A látható jelenségek alapján leginkább egy oszlopsorral övezett nagyméretű belső udvarként értelmezhetjük a maradványokat, melynél a bejáratot a főépülettel szembeni déli oldalon kell keresnünk. Külön érdekesség, hogy habár a főépület tömbje az udvarhoz képest nyugati irányban eltolva látszik, az épület folyosója pontosan annak középvonalában áll. Az udvart keleti és nyugati oldalról egy-egy nagyméretű, a légifelvételek alapján osztatlan belsejű épület szegélyezi (16. ábra/3). A keleti oldalon állót jobban mutatják a képek, nyugati párjának nagyobbik részét csupán az elvi szerkesztéssel rajzolhatjuk meg egyelőre. Hosszabbik oldaluk 36 méter, szélességük 11 méter. Északi részükön a főépületet az udvartól elválasztó folyosó vonalában záródnak. Ezen a részen azonban mindkettőnél megfigyelhetünk törmelékes nyomokat, így elképzelhető, hogy a folyosó a főépület előterében, annak teljes szélességben végigfutott. Az épülettömb nyugati szélén, a folyosó meghosszabbításában egy több helyiségre osztható kisebb épület nyomai rajzolódtak ki (16. ábra/4). Tájolásában kissé eltér a fő részektől. Alapterülete 13><12 métert tesz ki. Kelet-nyugati irányban három fő részre tagolódik, melyekhez két apszisos záródású helyiség csatlakozik. Formai jegyek alapján elsősorban a villagazdaság fürdőjeként értelmezhetjük. A fő épülettömb déli előterében eltérő tájolású falnyomok láthatók (16. ábra/5). Épületté, épületrésszé még jóindulattal sem egészíthetők ki a jelenségek. Gyenge jeleik és a többi maradványtól független elhelyezkedésük más építési fázist feltételez. A szederkényi villagazdaság levegőből látható maradványai és a korábbi kutatások megfigyelései kiterjedt római megtelepedésre utalnak. A jelenségek pontos szerkezeti és kronológiai besorolásához viszont kiterjedtebb roncsolásmentes kutatásokra és régészeti ásatásra lenne szükség.
