Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Velledits Lajos, Dezső József, Kaposvári Ferenc, Sajó István Természettudományos vizsgálatok Csontváry palettájának megismerésére a Pécsi Janus Pannonius Múzeumban Tapasztalatok és kutatások az átfogó XRF vizsgálatok előtt

lálta Csontváry villogóan fehér festékkel. Az analízishez egy gombostűfejnél jóval kisebb festékminta is elégséges, s így két festékszemcsét emeltünk ki a Taormina - és egyet a Jajcei vízesés képből. A röntgendiffrakciós vizsgálat mindhárom festékmintából 100% cinkfehéret mutatott ki. Az etalonok birtokában nem volt kétséges, hogy a Harmadik Cédrus, melyet 1948-ban Az élet fája címmel állítottak ki, és Bernáth Aurél is Csontváry „maradandó alkotásának" mondott, nem illeszthető be a művész életművébe. A harmadik Cédrus, vagy más néven „Az élet fája" időről-időre felbukkant a gyakorlatunkban. A tulajdonos megszállott igyekezettel próbált újabb bizonyítékokat találni a kép eredetisége mellett. Vizsgálat alá vettük Csontváry Magányos cédrusának egy fehér festékszemcséjét, amely ugyancsak 100% cinkfehérből állt. Mindezek mellett foglalkoztunk a tulajdonos által megdönthetetlen bizonyítékként előhozott „karakterisztikus piros" pöttyökkel. Ilyen piros festékmintával rendelkeztünk a pécsi gyűjtemény „Jajcei villanymű" című festményéből, és három szemcsét is kiemeltünk a vitatott cédrusképből. A hiteles Csontváry festmény piros mintájának színét a cinóber adja, amelyben a cinóber a teljes mintamennyiség 50%-át teszi ki az ólomfehér a súlypát és a kréta mellett. Ugyanakkor Az élet fája három piros festékszemcséje nem mutat kristályos anyagot. Valószínűleg szerves eredetű festékről van szó, talán krapplakról, ahogy azt a 2002. június 7-én kiadott szakvéleményünk nyomán a tulajdonos is állítja a Műértő cikkében.

8 Csontváry alkotó módszerének megismerését döntően előmozdította Czakó Ferenc tanulmánya, melyben a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzött rajzok szerepét mutatja be a nagy olajfestmények megalkotásánál.

9 Számos eddig külön kezelt pausz papírra készült rajzról bizonyította be, hogy azok egy kompozícióhoz tartoznak. Megfigyelései megmutatták, hogy Csontváry szénrajzokon oldotta meg a nagy képek komponálását, majd ezek kontúrjait vitte át pausz papírok segítségével a vászonra. Figyelmesen olvasva Csontváry önéletírását, több helyen is találunk utalásokat arról, hogy első lépésként rajzokat készített a választott témához, „ ismét a Tátrában vagyok és kiszépítem az első rajzot...de az egy méteres rajz ki nem elégített."

1

0 Ugyancsak a rajz szerepére világítanak rá a Taormina festéséről írott mondatok: „Nagy festői vágyaimat teljesen kielégítette, mert a Láthatatlan segélyével meggondolást nem tűrő önkívületi állapotban 21 négyzetméteres rajz került elő, melyben a hóval borított Etna, az ógörög színház és a 250 méter mélységű világító tenger, továbbá a naplementének aranyban visszaverő fényét látjuk életnagyságban kidomborodni és vászonra festve. Meg kell jegyeznem, hogy a 20 négyBuschi Csaba: A harmadik Cédrus-harmadszor. Műértő. 2006. október 4. Czakó Ferenc: Töredékek és egész. Csontváry kései rajzainak új értelmezése. Műértő. 2007. február 12-13. 1

0 Csontváry-emlékkönyv. Budapest, 1976. 79. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 233