Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Velledits Lajos, Dezső József, Kaposvári Ferenc, Sajó István Természettudományos vizsgálatok Csontváry palettájának megismerésére a Pécsi Janus Pannonius Múzeumban Tapasztalatok és kutatások az átfogó XRF vizsgálatok előtt

Velledits Lajos, Dezső József, Kaposvári Ferenc, Sajó István: Természettudományos vizsgálatok Csontváry palettájának megismerésére a Pécsi Janus Pannonius Múzeumban Tapasztalatok és kutatások az átfogó XRF vizsgálatok előtt A festők életrajzát bemutató regények tele vannak a művész szenvedésének ecsetelésével. Oldalakon keresztül vívódik, s szegénynek alig van ideje, hogy ecsetjét a festékbe mártsa és elképzeléseit vászonra vigye. Nem sokban térnek el az életrajzi regényektől az albumok kísérő szövegei sem, csupán a mellékszereplők száma fogyatkozik meg, de a legtöbb szót mégis az alkotással járó lelki folyamatok bemutatásának szentelik a szerzők. A képen megjelenő motívumok ugyancsak a lélek mélyén lappangó gondolatokat mutatják. Már egy erdei ösvényről is azt kell feltételeznünk, hogy az alkotó pályája válaszút előtt áll, s hosszú töprengés után lép rá a jó vagy a rossz útra, mint ahogyan a kutatók egy nem Csontvárytól származó képet is a művész zaklatott lelki világának érzékeltetésével próbálták begyömöszölni az életműbe.

1 Az elmúlt néhány évben felbukkanó és Csontváryval kapcsolatba hozható képek felbolygatták a műkereskedelmet. Egy-egy kép eredetiségének megítélésében késhegyig menő viták zajlottak, amelyek végül is személyeskedésekbe torkolltak.

2 Természetesen lehet ítéletet mondani a festés jellegének alapján, de ezzel szemben majd mindig akad egy másik jó szemű ítész, aki éppen az ellenkezőjét állítja a korábbinak. Milyen fontos is ilyenkor a tekintély. Az elmúlt ötven évben kivívott rangok feszülnek egymásnak, s a vélemények súlyát növelheti a mögötte álló múzeum is.

3 Más úton-módon közelítenek a restaurátorok a festményekhez. Figyelmüket elsősorban a kezelésbe vett művek anyagai és festéstechnikája köti le és így kevésbé hajlamosak a művész indítékainak kihüvelyezésére. Tudják, hogy azok a festői elgondolások, amelyek a képeken megjelennek, romlandó anyagok együtteséből állnak, és minél többet sikerül megtudni az anyagok tulajdonságairól, annál többet tehetnek a művek szellemének megmaradásáért. Ezért a korszerű restaurálás egyre erőteljesebben támaszkodik a természettudományok segítségével elérhető eredményekre. A klasszikusnak számító vizsgálatok mellé, mint az ultraibolya vagy infravörös fény segítségével nyerhető információk, vagy akár a képröntgenezéssel láthatóvá tehető részletek, egyre nagyobb szerephez jutnak a festékvizsgálatok. A kutatás tárgyát képezi a festék két legfontosabb alkotóeleme: a színeket adó pigmentek (vagy egyéb színezékek) és a kötőanyagok. Míg a pigmentek jelentős része szervetlen eredetű, addig a kötőanyagok Mezei Ottó: Kosztka Tivadar közművelődési tevékenysége 1884-91 között (Művészet, 1979. január 2-9. 2 A legélesebb vita Csontváry ún. harmadik Cédrusa körül bontakozott ki. Műértő. 2006 július-augusztus: interjúk Szentkirályi Miklóssal, Buschi Csabával és Bellák Gáborral. Velledits Lajos: Csontváry harmadik Cédrusa? Az anyagvizsgálatok tükrében. Műértő 2006. szeptember. 9. o. A vitát a Műértő 2006. októberi száma lezárta. 3 Velledits Lajos: Álságos hamisítványok. Műértő. 2006. november, december 230 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve