Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Velledits Lajos, Dezső József, Kaposvári Ferenc, Sajó István Természettudományos vizsgálatok Csontváry palettájának megismerésére a Pécsi Janus Pannonius Múzeumban Tapasztalatok és kutatások az átfogó XRF vizsgálatok előtt

legtöbbje szerves vegyület, s megismerésükhöz más-más eszközöket kell bevetnünk. Hosszú időn keresztül az analitikai vizsgálatokat a festményből vett minták elemzése jelentette. A minták lehetőséget adnak arra, hogy annak minden alkotóelemét megismerjük. Vizsgálhatjuk az előforduló pigmentek kristályszerkezetét és ennek segítségével pontosan meghatározhatjuk a festékek szervetlen részeit. A minták hozzásegítenek bennünket a kötőanyagok összetételének pontos megismeréséhez is. Ez utóbbi segítségével sikerült meghatároznunk annak a sötétbarna masszának az összetételét, amely a Munkácsy képek gyors romlását okozták.

4 Bármennyire is hasznos a festékminták elemzése, nem lehet korlátlan számú mintát kiemelni a képből még akkor sem, ha ezek csak mikroszkopikus méretűek. Éppen ezért egyre nagyobb jelentőséghez jutnak az ún. roncsolásmentes vizsgálatok. Éveknek kellett eltelni, amíg eljutottunk odáig, hogy lehetőségünk adódott egy teljes napon át adatokat gyűjteni azokról a festékekről, amelyeket Csontváry a palettájára vett. Nem hallgathatjuk el, hogy ez idő alatt milyen fontos és mennyire ösztökélő hatása volt azoknak a képeknek, amelyeknél Csontváry szerzőségének kérdésében kellett állást foglalnunk. Újra felidézve ennek az 1999-óta végzett munkának a főbb állomásait, elmondhatjuk, hogy minden egyes kép vizsgálata új és új tapasztalattal gyarapította ismereteinket. Amikor még csak tervezgettük, hogy feltérképezzük azokat a pigmenteket, amelyek jeles festőinkre jellemzőek. Tudtuk, hogy minden megszerzett információ haszna hatványozottan érvényesül majd, hiszen birtokába jutunk egy szilárd adatnak, amely összehasonlításként szolgál minden további vizsgálatnál. A 20. századi festmények korának meghatározásánál kiemelt jelentősége van a titánfehér pigmentnek. Ezt a kitűnő tulajdonságokkal rendelkező fehér festéket 1916-ban sikerült előállítani és az első világháború után került a festékkereskedelembe. Hosszú ideig a titándioxid anatáz kristályformájú változatát használták, mígnem 1938-ban megszületett az első rutil kristályos titánfehér az Egyesült Államokban. Elterjedését akkor is a kirobbant világháború akadályozta és csak 1945 után került át Európába.

5 Amikor a 20. századi magyar festők képeinek korát kell megállapítanunk, elsősorban a fehér festéket és az alapozás fehér anyagát vesszük vizsgálat alá. A kérdéses képekből vett festékmintákat a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjában röntgendiffrakciós vizsgálatnak vetjük alá.

6 A röntgendiffrakciós vizsgálat a kristályos anyagok - így a szervetlen pigmentek - azonosítására alkalmas módszer. 4 Wittmann Zsuzsa-Velledits Lajos: Munkácsy Mihály festőtechnikája és anyagai. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei. Tudományos Emlékülés a Művész születésének 150. évfordulójára. Debrecen, 1994. 109-22. 5 Hermann Kühn: Farbmaterialien, Pigmente und Bindemittel. Reclams Handbuch der künstlerischen Techniken. Stuttgart, 1984. 20. A röntgendiffrakciós készüléket és három fontos fehér pigment röntgendiffrakciós felvételét Sajó István jóvoltából mutattuk be az Art Press magazin 2004. március 24-i számában A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 231