Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)
Begovácz Rózsa: Gyermekélet a Dráva menti horvátoknál
Igézést Lakócsán úgy gyógyítottak, hogy egy megölt fekete tyúk tojóját kivágták, vagy ruhába kötve hordatták a gyermekkel, vagy az anya fordított biklájával törölték meg a gyermeket. 14 5 Lakócsán fájós derekat nyomogatással gyógyítottak, illetve a beteget frissen szedett csalánra fektették, hogy a meztelen bőrt jól csípje meg a csalán. 14 6 Megrándult, vagy kibicsaklott végtagot is tudtak gyógyítani az ahhoz értők: Potonyban az öreg Praska bácsi, a Bardek Mariska néni, az öreg Drvarinka, az öreg Petrova ángyi az 1940-es években. Szentborbáson magas vérnyomást úgy gyógyítottak, hogy piócát tettek a betegre. 14 7 Bármely fájós testrész esetében javallott gyógymód volt a következő: Újhold vasárnap, folyó vízre kellett menni, a fájós testrészt meg kellett mosni, de mindezt napfelkelte előtt kellett elvégezni, mert csak akkor volt hatásos. 14 8 Lakócsán fájós ereket úgy gyógyítottak, hogy a sárga agyagot összekeverték annak a hordónak a levével, amiben előzőleg paprikát savanyítottak. Ezt tésztaszerűre összegyúrták, majd az erekre tették. Erre több rétegű ruhát is tettek, hogy melegen tartsák. 14 9 Tetvesség ellen ajánlották a sestrica-trava nevű növényt, ennek a kifacsart levével dörzsölték a tetves hajat. 15 0 Poszovácz Jánosné elmondása szerint leányát így gyógyították: „Amikor Mari leányom kilenc éves volt, játszott a többi leánnyal, jártak minden fele játszani és virágot szedni, egyszer csak megbetegedet. Tele lett a fejbőre sebekkel. Elmentem a lányommal a falubeli jósnőhöz, aki azt mondta, hogy a lányom feje azért lett sebes, mert játék közben belelépett a boszorkányok fészkébe. A jósnő viaszt öntött neki és vizet is öntözget, de a fej továbbra is sebes maradt. Az öreg fazék zsírját olvasztottam fel, azzal kenegettem a sebeket, az öregapja pedig újhold vasárnap, napfelkelte előtt vitte le a Drávába, ahol lemosta a sebeket és két tűzkővel szikrákat csiholt a feje körül." (Kad moja Mara deklicka bila devet godina, pa se igrala z drugima deklickama. Isle su svakuda se igrati i cveta brati, pa je obolela. Imala po glavi puno skula. Bila jedna vraälja kod nas onda ja sam z njom k njoj isla. A vracilja kaze, kud se moja deklicka igrala, jel je ona stala u coprnic gnjezdo, zato je take skule dobila. Onda njoj vojska zlevala i vodu njoj prelevala. AI zato glava skulava bila. Onda sam njoj glavu z svinskom mascom mazala. Starog lonca sam otapljivala i z onom mascom sam njoj mazala. A starijapa nju vodil na nedelju mladu, dok zora svane, i u Dravi njoj opral rane i skule. I kresal njoj dva kamenca okraj glave.) 14 5 Gönczi 1937. 196. ,4 6 Szilovics Vendelné (sz. 1907) és Szigecsán Józsefné (sz. 1907) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1978. 14 7 Fülöp Józsefné (sz. 1910) és Borbás Vince (sz. 1897) közlése. Saját gyűjtés, Szentborbás 1975. 14 8 Fucskár Györgyné (sz. 18898) közlése. Saját gyűjtés, Lakócsa 1971. 14 9 Frankovics Józsefné (sz. 1899) közlése. Saját gyűjtés, Lakócsa 1973. 15 0 Begovácz Márkné (sz. 1927) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1978. 186 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve
