Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Begovácz Rózsa: Gyermekélet a Dráva menti horvátoknál

A néprajzi szakirodalomban viszonylag kevés dolgozat foglalkozik a gyermekélet szokásaival és hiedelmeivel. Különösen nagy hiányosságok tapasztalhatók e területen a hazai horvátoknál. Az említett témában Gönczi Ferenc végzett az 1930-as években Somogy megyében terepmunkát. Gönczi néhány Dráva menti adatot is publikált, melyek alapján az elmúlt 30-40 évben tematikus gyűjtést végeztem a Dráva menti horvát falvakban. Több szokást gyermekként, résztvevőként is megismerhettem. Több szokás a gyermekszülés korlátozását vagy megakadályozását célozza: Lakócsán amikor a nászmenet a templomhoz ér, a menyasszony háromszor visszanéz, a sekrestyében a kilincset háromszor megnyomja, hogy annyi évig ne legyen gyermeke.

2 Ugyanitt él az a hiedelem is, hogy az esküvőre menetel alkalmával a menyasszony nem nézhet vissza, különben már az első évben gyermeket szül.

3 Az esküvő után a menyasszony a biklát (szoknyát) leveti, azt a feje fölött háromszor megrázza, a szegre vagy a fogasra akasztja, hogy soha gyermeke ne legyen.

4 Ahányszor nászéjszakán a férj vánkosát megfordítja, ahányszor nászéjszakán a menyasszony derekára a vőlegény gatyamadzagját rátekeri, annyi évig elmarad az első gyermek születése.

5 A Dráva menti horvátok néphite szerint ahány napig a menyecske magán hagyja az esküvői biklát (fehér vászon szoknya), annyi évig nem lesz gyermeke.

6 Poszovácz Jánosné (sz. 1903. Tótújfalu) elmondása alapján azért kapta szüleitől az elhalt nővére után az Anna nevet, hogy ő is meghaljon. Sokan voltak testvérek és a szülők több gyereket már nem szerettek volna.

7 Sok előírás vonatkozik a terhes nő táplálkozására: Általános az a hiedelem, hogy a kettős gyümölcsöt evő terhes asszonynak iker gyermekei születnek.

8 A viselős asszonynak a látott s főleg a megkívánt ételfélékből, gyümölcsből még lopni is szabad volt annyit, amennyit azonnal megevett. Senki sem tartotta bűnnek, sőt, még csak meg sem szólták, ha a más fájáról szedett gyümölcsöt. Gyümölcsöt egyébként azért is szedhetett bátran más fájáról a viselős asszony, mert a közhiedelem szerint az a fa annál bővebben termett. Megengedett volt a gyümölcs „lopása" azért is, mert elterjedt vélekedés szerint a meg nem kapott gyümölcs jele anyajegy alakjában meglátszana a gyermek testén.

9 Az áldott állapotban lévő asszonyt meg kellett mindennel kínálni, mert ha ezt nem teszik, akkor a születendő gyermek rossz étvágyú lesz.

1

0 2 Gönczi. 1937. 22. Gönczi. 1937. 22. 4 Gönczi. 1937. 24. 5 Gönczi. 1937. 23. Gönczi. 1937. 23. 7 Saját gyűjtés. 1978. Tótújfalu Gönczi. 1937. 42. 9 Gönczi 1937. 42. 1

0 Ardai Józsefné (sz. 1919) közlése, saját gyűjtés Drávákéresztúr 1977. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 171