Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Begovácz Rózsa: Gyermekélet a Dráva menti horvátoknál

Egy potonyi hiedelem szerint az először termő gyümölcsfa első termését vagy áldott álla­potban lévő nőnek, vagy már gyermekes asszonynak kell elfogyaszta­nia. 1 1 Az analógiás mágia elve alapján a gyümölcsfa is olyan termékeny lesz, mint a gyermekes asszony. Terhes asszony viselkedése: A nő, mihelyt bizonyossá vált, hogy állapotos, viselkedésében a Dráva menti horvátoknál a vidékre jellemző, megszabott szokásoknak vetette alá magát. Ezekre az anyja, anyósa, közeli rokonai, vagy jó ismerősei tanították ki. Meg­szabták, hogyan tisztálkodjék, hova mehet, hova nem, mit jó cseleked­nie, mit nem, mitől tartózkodjék, miként óvja magát és magzatát. A ha­gyomány szabta íratlan szabályok szerint kellett viselkednie, hogy szüle­tendő gyermekét és saját magát is megóvja minden bajtól. A terhes nő lehetőleg kerülje az olyan helyeket, hol valamire vagy valakire ráfelejtkezik, ahol veszély fenyegeti, ahol embertől, állattól s egyébtől megijedhet. Ez, a nép hit szerint, nemcsak betegséget okoz, hanem születendő gyerme­kére nézve is messzemenő következményekkel jár: ijedős természetű lesz s testén valamilyen alakú anyajegy keletkezik. Ezért a terhes nő vi­gyázzon, hogy az ijedelmeket elkerülje, csúnya arcú, béna, vak, púpos emberekre, egyes ijesztő állatokra ne nézzen, s ne bámuljon senkire, semmire. De ha mindezek akarata, óvatossága ellenére megtörténnek, ne veszítse el lélekjelenlétét, alkalmazza rögtön a szokásos eljárást, amivel elkerüli a bajt és nem marad nyom a születendő gyermek testén. A megijedt terhes nő valamelyik hozzáértő asszonnyal szenes vizet ké­szíttet. 1 2 Viselős asszonynak nem szabad sokáig titkolnia állapotát, mert gyermeke nehezen, illetve későn kezd el beszélni. 1 3 Sőt esetleg néma lesz, azon kívül hazug, lopós, tolvaj is lehet. 1 4 Ha a terhes nő göndör hajú gyermekre vágyott, akkor megsimogatta annak a fejét, akinek göndör haja volt. A viselős asszony, ha szép tiszta arcú embert látott, akkor annak megsimogatta az arcát, aztán a maga hasát is megsimogatta, hogy az ő gyermekének is ilyen szép tiszta legyen az arca. 1 5 Drávakeresztúron az áldott állapotban lévő asszonynak semmi rondára nem volt szabad néznie. 1 6 Potonyban másállapotban lévő asszonynak kötényben vagy szoknyában nem engedtek szemetet kivinni, nehogy megrontsák a go­noszak. 1 7 Ha az asszony megkívánt valamit és azt nem kapta meg, akkor nem volt szabad az arcához nyúlnia, nehogy valami nyoma maradjon. 1 8 Szilovics Györgyné (sz. 1901) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1972. 1 2 Gönczi. 1937. 43. 1 3 Begovácz Márkné (sz. 1927) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1973. 1 4 Gönczi. 1937. 41. 1 5 Begovácz Márkné (sz. 1927) közlése. Saját gyűjtés, 1972. Ardai Józsefné (sz. 1919) közlése. Saját gyűjtés, Drávakeresztúr 1978. , 7 Gönczi 1937. 48. Szilovics Györgyné (sz. 1919) közlése. Saját gyűjtés, Potony 1968. 172 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve

Next

/
Oldalképek
Tartalom