Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52/2 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Szentmártoni Szabó Géza: Janus Pannonius vélt ábrázolásai

Nos, sokan úgy gondolták, hogy az a bizonyos magyar püspök nem lehetett más, mint ma­ga Janus Pannonius! Róla nagyon is elképzelhető, hogy az antikvitás iránti csodálatában valóban bebarangolta Róma akkoriban még igen­csak elhanyagolt romjait. Erre a római nézelődésre Janus vélhetőleg 1454 nyarán kerített sort, amikor befejezte ferrarai tanulmányait. A költő 1455 tavaszától már a padovai egyetem diákja volt, így alkalma nyílt ar­ra, hogy Mantegna munkálkodását figyelemmel kísérje. Ritoókné Szalay Ágnes újabban kimutatta, hogy a festő és a költő már korábban is kap­csolatba került egymással. 1457-ben, a freskó elkészültekor, Janust már egész Itália ismerte, ezért bár csak 1459-ben lett pécsi püspök, nem meglepő, hogy az utókor püspökként emlékezett rá. Ha minden igaz, úgy a padovai mester kétszer is lefestette Janus Pannoniust: előbb a Szent Kristóf-freskón, utóbb pedig a megverselt táblaképen, barátja, Ga­leotto Marzio társaságában. Az utókor által feltételezett Janus Pannonius-ábrázolások 1. és 2. ábrázolás Balogh Jolán Andrea Mantegna: Trasporto del corpo di San Cristoforo decapitato (c. 1457) freskórészlet (Padova, Chiesa degli Eremitani, Cappella Ovetari) (1900-1988) a híres művészettörté­nész, az 1920-as években válasz­totta ki azt a padovai freskón lát­ható ifjút, akiben Janus alakját vél­te felfedezni. így érvelt: „Janus Pannonius elégiája, mely Manteg­na és a magyar humanista között fennálló kapcsolatnak abszolút hi­telességű dokumentuma, azt bizo­nyítja, hogy, ha Mantegna az Ere­mitani-freskón tényleg leportretíro­zott egy magyart, az minden való­színűség szerint csak Janus Pan­nonius lehetett. Kérdés már most, hogy a Sz. Kristóf-freskó sok nagyszerű portréalakja közül me­lyik a magyar humanista. Ennek a megállapításánál egy másik hipo­tézis van segítségünkre. Vitéz Já­nos gazdag könyvtárából fennmaradt egy kódex (Plautus komédiái. Bécs, Nationalbibliothek, No. 111), melynek címlapján két portré látható, az egyik egy idős egyházfőé, mely a kódex megrendelőjét, Vitéz Jánost ábrázolja, a másik egy hosszú hajú ifjúé, amely minden valószínűség szerint az érsek unokaöccsének, az általa annyira szeretett Janus Pan­noniusnak vonásait adja vissza." 156 A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve

Next

/
Oldalképek
Tartalom