Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 48-49 (2003-2004) (Pécs, 2004)
Művészettörténet - Kovács Orsolya–Nagy András–Sárkány József–Várkonyi György: Válogatás a Képző- és Iparművészeti Osztály gyűjteményeiből
és Iparművészeti Osztály, A selection from the collections of the Fine and. iparművészeti darabokat (bútorokat, textíliákat) és jó kvalitású régi festményeket tartalmazott. A bemutatott imaszőnyeg a Halász hagyaték szőnyeg-kollekciójának és a múzeum 32 darabot számláló keleti szőnyeggyűjteményének is minden bizonnyal legkiválóbb darabja, amelynek provenienciája a magyar gyűjtéstörténetben szokatlanul messzire visszavezethető. Fennmaradt tárgyi bizonyítéka annak az írott és képi forrásokból ismert ténynek, hogy az anatóliai szőnyeg már a koraújkori (hódoltságkori) Magyarország lakáskultúrájának és - többek közt - templomi berendezéseinek szerves része, általában az Európába irányuló kézműipari export fontos ága volt. Élő bizonyítéka annak is, hogy a 17. századi török szőnyegek termelési szervezettség, szociális háttér szerinti felosztása (nomád, falusi, városi, udvari) nem minden esetben tartható. Tárgyunk ugyanis a kidolgozás csomószámtól nem független finomságában, a mintázat ebből is fakadó részletgazdagságában és eleganciájában, valamint a színezés választékos voltában többszörösen felülmúlja a gyűjtemény vele egykorú, azonos típusú darabjait. így közöttük sem a megrendelői, sem a készítői kör azonossága nem tételezhető fel. Irodalom: Csányi Károly, Csermelyi Sándor, Layer Károly: Erdélyi török szőnyegek kiállításának leíró lajstroma. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1914. Kat. Sz. 216 (Dr. Keszler Józsefné, Reich Irma tulajdonaként); Layer Károly, Mihalik Sándor, Csernyánszky Mária: Régi kisázsiai szőnyegek kiállítása. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1935. kat. Sz.75., XILtábla (Dr. Halász Aladár tulajdonaként); Batári Ferenc: A Baranya Megyei Múzeumok keleti szőnyegei. JPMÉ 43 (1998), Pécs, 1999. Kat. Sz.: 6. (részletes struktúra-analízissel). Várkonyi György (furniture, textiles) and old paintings of quality. The prayer mat on exhibition is undoubtedly the best piece both in the Halász bequest carpet collection and in the 32 items in the museum's collection of oriental carpets, and its provenance stretches unusually far back in Hungarian collecting history. It is surviving, tangible evidence of the fact well-known through written and pictorial sources that Anatolian carpets, in general an important handicraft export to Europe, were already an organic part of Hungarian interior design by the Early Modern Period (the Occupation), being used as - among other purposes church furnishings. It is also living proof that the notion of the 17 th-century Turkish carpet-making industry being organised according to social background (nomadic, village, urban, court) is untenable. The fine workmanship also in consideration of the number of knots of our piece, the richness and elegance of its pattern, and the choice of colours raises this carpet way above the other contemporary pieces in the collection. This being so, neither the social background of those who commissioned the work nor that of those who made it can be presumed. Literature: Károly Csányi, Sándor Csermelyi, Károly Layer: Erdélyi török szőnyegek kiállításának leíró lajstroma. Museum of Applied Arts, Budapest, 1914. Cat. No. 216 (as the property of the wife of Dr. József Keszler, Irma Reich); Károly Layer, Sándor Mihalik, Mária Csernyánszky: Exhibition of Old Carpets from Asia Minor. Museum of Applied Arts, Budapest, 1935. Cat. No. 75., table XII (Property of Dr. Aladár Halász); Ferenc Batári: A Baranya Megyei Múzeumok keleti szőnyegei. JPMÉ 43 (1998), Pécs, 1999. Cat. No.: 6. (detailed analysis of structure). György Várkonyi
