Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)
Történettudomány - Szajcsán Éva: A magyar-jugoszláv viszony és a mohácsi sokacok helyzetének alakulása (1945–1950)
Szajcsán Éva: A magyar-jugoszláv viszony és a mohácsi sokacok helyzetének alakulása (1945-1950) 173 Az adatok jól érzékeltetik a szülők délszláv iskolák iránti bizalmatlanságát. A fent tárgyalt indokok miatt a magyar népiskolákba továbbra is jóval több sokac anyanyelvű gyereket írattak be, mint a délszláv iskolákba. Bár az MSZAF délszláv tagozatának nyilvánvalóan fontos szerepe volt a nemzetiségi oktatás megteremtésében, követeléseik megfogalmazásánál, mint látható, sokszor elrugaszkodtak a valóságtól, nem vették figyelembe a szülők igényeit, illetve közömbösségét. Mohácson nem hozta közelebb a nemzetiségi iskolákat a sokac szülőkhöz az a tény, hogy jórészt a Front végezte a felvilágosító munkát, melynek tagjaival amúgy sem szimpatizáltak. Nem tette rokonszenvesebbé a délszláv iskolát a Mohácsi Belvárosi Délszláv népiskola tanítójának, Marko Zegnalnak a cselekedete sem. Marko Zegnal, miután a Front helyi szervezete megkapta a megszüntetett Mohácsi Sokac Olvasókör épületét, felégette annak könyvtárát. Kunovszki János volt könyvtáros közlése alapján mintegy 500 könyvet semmisített így meg, köztük olyanokat is, amelyeket a mohácsi sokacság a zágrábi egyetemtől kapott. 60 Megállapíthatjuk, hogy a Front állításaival ellentétben a Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium és szervei, továbbá a helyi igazgatás is részt vett a nemzetiségi oktatás szervezésében. Am nem szabad megfeledkezni arról, hogy Magyarország délszláv nemzetiségi politikája és a nemzetiségi iskolaügy fontos külpolitikai érdekeknek volt ekkor alárendelve. Jugoszláviával való jó viszonya érdekében, „tekintettel a magyarországi délszláv népiskolák zavartalan működésének biztosításához fűződő fontos érdekekhez" 61 , a magyar kormánynak jogilag szabályoznia kellett, valamint ki kellett építenie a nemzetiségi iskolahálózatot, még akkor is, ha a délszláv (esetünkben a sokac) nemzetiségű szülők többsége ezt nem kívánta igénybe venni. A VKM adatcentrikus hozzáállását jól megvilágítja az a tény is, hogy sokszor azokat az iskolákat is délszláv tanítású nyelvű iskolaként tartotta számon, ahol csak tantárgyként tanították a nemzetiségi nyelvet. Mohács-sziget Alsó- Kandán az 1947-ben megnyitott délszláv iskolában az 1948-as adatok szerint nem folyt nemzetiségi nyelvoktatás. Mohács külvárosban sem működött délszláv iskola. Úgy gondoljuk, hogy jól szemlélteti a nemzetiségi oktatás mohácsi viszonyait a polgármester tollából megjelent cikk a Duna Vidék 1947. március 30-i számában. Ebben a polgármester megdöbbenve állapította meg, hogy a mohácsi délszláv iskolának mindössze 10-12 tanulója van, akkor, amikor Mohácson nagy számban élnek sokacok. Szerinte nem a tanügyi hatóságokat, hanem azokat a szülőket terheli a felelősség, akik nem engedik gyermekeiknek, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. 62 Ugyanakkor megérthetjük a szülők aggodalmait és viselkedését is. Ráadásul a működő délszláv iskolákban mint ahogy már említettük - az oktatás színvonala nem volt kielégítő, mivel nem álltak rendelkezésre a szükséges anyagi és szakmai feltételek. Az Antifasiszta Front 1947. február 9-én Mohácson tartotta II. Baranyai Területi Konferenciáját. A rezolúcióban követelték, hogy azokon a helyeken, ahol a kisebbség él, az állami és közintézmények feliratai és a hivatalos közlemények magyarul és horvát nyelven is szerepeljenek. Továbbra is kérték azon elemek (hivatalnokok, papok, tanítók) eltávolítását, akik gyűlöletet szítanak a nemzetiség és a magyarok között, valamint a nemzetiségi iskolák látogatásának kötelezővé tételét a nemzetiséghez tartozó gyerekek számára. Kifogásolták, hogy az általános és az önkormányzati intézményekben, valamint a Parlamentben még mindig nincsenek saját képviselőik. 63 Rajk László belügyminiszternek 1947. szeptemberében a nemzetiség nyelvhasználata tárgyában kiadott rendelete kimondta, hogy a hivatalos feliratokat, továbbá a hivatalok, hatóságok és utcanevek jelzésére szolgáló táblákat magyar és nemzetiségi nyelven is el kell készíteni, és ki kell függeszteni azokban a városokban és községekben, ahol délszlávok és magyarok is laknak. A rendelet biztosította továbbá a nemzetiségi nyelv szabad használatát a közigazgatásban és a közéletben is. 64 Novemberi levelében a belügyminiszter „a rendeletben kifejtett fontos érdekekre tekintettel" ismételten figyelmeztette Baranya vármegye alispánját a rendelet végrehajtására, mivel úgy értesült, hogy sok helyen még csak nem is tudnak a rendeletről. A maradéktalan végrehajtásért az alispánt saját személyében tette felelőssé. 65 1947 nyara a délszlávok körében is a választási kampánnyal telt el, mivel több jelöltjük is szerepelt a MKP listáján. Az 1947. augusztus 31-én megtartott parlamenti választásokon Antun Robnak, a délszláv szekció főtitkárának sikerült bekerülnie a parlamentbe. 66 Ez a momentum is jól tükrözte az MKP és a délszláv nemzetiségi szervezet, a Front viszonyát. Magának az eseménynek inkább szimbolikus, mint valóságos jelentőséget tulajdoníthatunk. Decemberben meghozták a nemzetiségi hovatartozás büntetőjogi védelméről szóló törvényt. 67 Visszatérve a Front tevékenységéhez, az október 5-én megtartott bácsalmási országos konferencia legfontosabb mozzanata az volt, hogy a Front délszláv tagozata felvette a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége nevet, és kivált az Antifasiszta Frontból. 68 Míg Mohácson a Front helyi szervezetének és a nemzetiségi iskoláknak a benépesítése rendkívül nehézkesen haladt, ezzel szemben a civil szervezetek fogadtatása pozitívabb volt. A Magyar- Jugoszláv Társaság 69 (a továbbiakban MJT) mohácsi csoportjának működését megalakulásától (1946. június 30.) fogva a lakosság részéről érdeklődés és aktivitás kísérte. Az alapításkor két elnököt választott a csoport: Dobruzsánszky Jánost és Dr. Lászlovics Mártont™, de Lászlovics Márton még ez év szeptemberében más irányú elfoglaltságai miatt lemondott társelnöki tisztségéről 71 . Itt jegyezzük meg, hogy Lászlovics Márton már februárban felhagyott a Frontban folytatott aktív szervező
