Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)
Történettudomány - Szajcsán Éva: A magyar-jugoszláv viszony és a mohácsi sokacok helyzetének alakulása (1945–1950)
174 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) tevékenységével is, és a későbbiekben a Front, majd a Délszláv Szövetség jogi képviselőjeként működött. 72 A szervezet céljául a politikamentes működést és a jószomszédi viszony ápolását, a két ország közötti kulturális és gazdasági kapcsolatok elmélyítését határozta meg. 73 Az egyesület kulturális és szórakoztató előadásokat, szerbhorvát nyelvtanfolyamokat, filmvetítést és kirándulásokat szervezett. Tervezték egy saját újság kiadását is, de miután a MJT elindította országos lapját, lemondtak e törekvésükről. Feladataik között szerepelt a mohácsi járás falvainak a beszervezése, a vidéki fiókcsoportok megalakulásának elősegítése. Az egyesület a város, nagyobb vállalatok és módosabb gazdák anyagi támogatásával működött. 74 Bár maga a mohácsi csoport is beszámolhatott számos rangos gyűlés, ünnepség és díszelőadás rendezéséről, a legnagyobb érdeklődést és publicitást az 1947. január 12-én megtartott budapesti éves közgyűlés váltotta ki. A közgyűlésen jelen volt Károlyi Mihály, Tildy Zoltán és felesége, Gyöngyösi János külügyminiszter, Rajk László belügyminiszter és Molnár Erik népjóléti miniszter. A jugoszláv missziót Lazar Brankov 75 képviselte. A mohácsi csoportból Dobruzsánszky János elnök, Seress János titkár és Arany Paszkál elnöki tanácstag, valamint Cserta Béla polgármester vett részt. Dr. Moór Gyula országos elnök megnyitóját Tildy Zoltán, majd Lazar Brankov beszéde követte. Rex János főtitkár beszámolt a Társaság éves működéséről, melyben külön megdicsérte a mohácsi csoport tevékenységét. Károlyi Mihály beszédét a mohácsi fiatalok néptánc- és ének-produkciója követte. Az előadáson Szajcsán János, Kovacsics Mátyás, Verbán Milán, Kunovszki János és Késity György, Czita Mária, Pávkovics Mária, Csupity Mária és Kersics Anka szerepelt, (lásd a képmellékletet) A közleményből megtudhatjuk, hogy „[...] hétfőn a tánMohácsi sokac fiatalok a Magyar-jugoszláv Társaság 1947. január 12 én megtartott éves közgyűlésén Budapesten. coló ifjúságot kivitték a Mafilm filmgyárba, és híradók részére felvételeket készítettek, utána Obrad Cicmil ezredes, a jugoszláv katonai delegáció vezetője vendégül látta ebédre az ifjúságot, a mohácsi csoport vezetőségét és dr. Cserta Béla polgármestert, és meghívta őket a delegáció épületében tartandó görögkeleti szilveszterestre. 76 A jugoszláv-szovjet konfliktus hatása a magyarjugoszláv kapcsolatokra 1947. szeptemberében a lengyelországi Szklarska Porebában megalapították 77 a Tájékoztató Irodát. A regionális kommunista szervezet célja a tagpártok tevékenységének összehangolása, és a tapasztalatcsere intézményes biztosítása volt. A Kominform székhelyéül Belgrádot jelölték meg, valamint itt kapott helyet az Iroda lapjának („A tartós békéért, és a népi demokráciáért !") szerkesztősége is. 1948. februárjától azonban a JKP és a SZKP között nézeteltérésre került sor. 78 A jugoszláv-szovjet vitát két szakaszra különíthetjük el. Volt egy bilaterális ('48. március-április) szakasza, amikor a két párt nézetkülönbségének zárt, titkos levélváltás formájában adott hangot. A második szakaszban, április közepétől a Szovjetunió nemzetközi színtérre, a Kominform elé vitte az ügyet, ily módon is nyomást próbált gyakorolni a jugoszlávokra. Sztálin Tito március 27-i levelét eljuttatva felszólította a tagpártokat az állásfoglalásra. A pártok egyöntetűen a Szovjetunió mellett foglaltak állást, a későbbiekben pedig a Kominform bukaresti ülésén, 1948. június 28-án határozatot hoztak, melyben elítélték a JKP-t, majd kizárták Jugoszláviát a szervezetből. Jugoszlávia nemcsak a Szovjetuniótól, de a többi, a szovjet álláspont mögé felsorakozó népi demokráciától is kezdett elszigetelődni. A JKP vezetőinek bírálata hamarosan rányomta bélyegét az államközi kapcsolatokra is. A Magyar Dolgozók Pártja Központi "vezetőségének június 30-i ülésén vitatta meg a Tájékoztató Iroda döntését, majd maga is határozatot hozott, melyben a népi demokráciák közül szinte elsőként helyeselte a Kominform intézkedéseit. 7 ^ két ország viszonyában megkezdődött a Jegyzékváltások időszaka". A JSZNK budapesti követsége már 1948. július 15-én jegyzékben tiltakozott a Követség alkalmazottainak megfigyelése 80 , majd július 16-án a Délszláv Szövetség vezetőinek letartóztatása ellen. 81 Farkas Mihály, az MDP főtitkár-helyettese már a Tájékoztató Iroda határozata után egy nappal azt kérte Anton Robtól, az MDDSZ főtitkárától, hogy nyilatkozzon a bukaresti határozatot illetően, valamint írjon a Szabad Nép, Déli Csillag és Nase Novine újságokban egy helyeslő nyilatkozatot a határozatról, amelyben elítéli a JKP-t és annak vezetőségét. Miután Rob ezzel nem értett egyet, Farkas lemondatta képviselői mandá-
