Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)
Néprajz - Vándor Andrea: Halottak a téli napfordulón
240 Vándor Andrea: Halottak a téli napfordulón Nyitra megyében a tűzbe szórják a karácsonyi szalmát, hogy ki ne gyulladjon a ház. 78 Gyakori, hogy a karácsonyi morzsa is a tűzbe kerül. 79 A tűzben megjelenő halottak jelenlétére utalnak a már említett adatok tisztítótűzben szenvedő lelkeknek szánt áldozatokról. A német nyelvterületen (főleg Ausztriában) az egyik legismertebb karácsonyi kenyér a „Störi". Elkészítéséhez szigorú szabályok kötődnek, már tésztája is, és minden megsült darabkája szentnek számít. A kenyér tésztájából 4-5 darabkát kiszakítanak, ezekből hosszúkás kenyérkéket formálnak, ezek lesznek az elemeknek szánt störik. December 25. reggel egy kenyérkét fára, kerítésre akasztanak a szélnek, cserébe a szélkárok elkerülését várják. A víznek szánt áldozatokat kútba (hogy jó vize legyen), vagy idegen szeme által nem látott folyóvízbe dobják (ne fulladjon vízbe senki a családból). A tűz számára a kemencébe dobják a kenyér két, kérve, hogy ne legyen tűzvész. 80 A szélben megjelenő lelkeknek szóló áldozatnak svéd és lapp változata a következő: A karácsonyi ételek mindegyikéből félretesznek egy keveset. Két év elteltével ezeket a darabkákat egy apró vitorlás hajóba teszik, és egy ház mögötti fára kötözik a Julavolk számára. 81 Szintén a szélben megjelenő lelkekhez köthető a szárítási tilalom. A frankok tűzvészkor alkalmazott eljárása kapcsolódik a karácsonyhoz: a tűzvészbe a karácsonyi kenyeret dobják, kérve a csapás megszűnését. A déli szlávoknál sót, ételt, pénzt szórnak a tűzbe, Pomázon vacsora alatt borral locsolják a lángokat. 82 A víznek hozott áldozat is Európa-szerte elterjedt. A svédek Hulda folyódémonnak dobnak karácsonyi süteményt. 83 A szlovákok a karácsonyi vacsora után almát, diót, ostyát, máshol almát fokhagymával, vagy sót, kenyeret dobnak a kút vizébe, hogy mindig friss, jóízű legyen. 84 Ide tartozik még az az ukrán és belorusz szokás, mely szerint a fagyot (Gyed Marozt, aki a meghalt ősöket személyesíti meg) hívják meg karácsony esti lakomára, a jövő évi jó termés reményében. 85 A kereszténység befolyása az áldozati rítusokra A karácsonyi asztalt és környezetét természetesen azok a tárgyak veszik körül, amelyek valamilyen módon Krisztus születését szimbolizálják; ezek egy része azonban csak másodlagosan kapott ilyen jelentésmagyarázatot. A karácsonyi asztal tárgyainak mibenlétét, és a hozzájuk fűződő hiedelmeket, valamint a karácsonyi vacsorát a hozzá kapcsolódó rítusokkal együtt Pócs Éva dolgozta fel „A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre" c. munkájában. A magyar szokásanyagban a más természetfeletti lényeknek hozott áldozatokhoz képest, (és a hasonló jellegű európai anyaghoz képest is), sok a keresztény szereplőknek szánt áldozat. Az egész magyar nyelvterületen ismert szokás, hogy szegetlen kenyeret hagynak karácsonyeste az asztalon, és nem nyúlnak hozzá egy ideig. Az érintetlenül-hagyáshoz főként a Dunántúlon kapcsolódik a karácsony keresztény szereplőinek - a Kisjézusnak, a Szent Családnak - vendégül látása. Több helyen találkozunk a kenyér nyersanyagára vonatkozó előírással: néhol a legfinomabb lisztből sütik, máshol a legdurvábból, esetleg rozslisztből. A kenyeret később bőség-, illetve termékenységvarázslásra használják. Hasonló szerepet tölt be a karácsonyra sütött kalács is. Marton György, Szeged környéki prédikátor így ír népe szokásairól: „...asztalukat kaláccsal, mézzel, borral éjszakán az angyalok számára megrakják". 86 Van, ahol ezt a kalácsot „Jézus kalácsának" nevezik, több helyen a Kisjézusnak hagyják az asztalon éjszakára. 87 Hosszúhetényben a terített asztalt éjszakán át úgy hagyták, hogy a Szent Család is ehessen. Nógrádsápon a karácsonyi asztal alá teknőt raktak (Szűz Mária teknője), ebbe mindenki rakott a vacsorából. A teknő tartalmát másnap a koldusok kapták. 88 Lukácsházán mielőtt elmentek az éjféli misére, fehér abroszt terítettek az asztalra, kalácsot, vizet tettek rá: „Ha kis Jézuska gyün közbe, hogy az tuggyon enni!". 89 Egész Európában szokás volt karácsony éjjel ébren tartani a tüzet, meggyújtásához is kultikus előírások kapcsolódtak, pl. a déli szlávoknál csak férfi gyújthatta tűzkővel, nem volt szabad fújni. 90 Magyarországon a karácsonyi tűz ébrentartásához is kapcsolódnak keresztény magyarázatok: Dávodon azért fontos karácsony éjjel ébren tartani a tüzet, mert a kis Jézuska melegszik mellette. 91 Vecseklőn és Péterfalván az Úr Jézus számára teszik félre az első falatokat, Egyházasbáston az angyalkáknak, 92 a Zobor vidékén úgyszintén. 93 Satrincán is az angyalok kapják az első falatot egy gerezd fokhagymával. 9 ' Több helyen a karácsony esti mákos tésztát angyali csíknak is nevezik (Nagykörű, Jászapáti), a vissi görögkatolikusok az asztalon hagyják éjjelre, „hogy az angyalkák is egyenek", máshol a maradékát a kemencekuckóba, vagy a szekrény tetejére teszik, az éjjel lerepülő angyaloknak (Kiskunmajsa). Egyes élelmiszerek elnevezése is utal áldozatra vagy érintkezésre: a Hortobágyon az éjféli mise után elfogyasztott „angyalhurka", „angyalkolbász", a szerémségi Jézuska-kalács, melyet gyakran csak újévkor fogyasztanak el. 95 A karácsony éjfélkor elfogyasztott hurka, kolbász is több helyen „angyali" jelzőt kap, van ahol azért eszik, mert ilyenkor az angyalok lejárnak a földre (Verpelét, Mezőkövesd, Kunágota, Szentmárton). 96 A karácsonyi asztalon, illetve annak környékén szétszórt szalma és széna a karácsonyi asztal egyik legjellemzőbb eleme. Nálunk a jelenlétéhez fűzött magyarázat a karácsony keresztény szereplőihez köti. Kapuvárott az éjjel látogatóba érkező Jézuskának készítik a szalmát, Kecskeméten az Úr Jézusnak készítenek helyet, Somlóvidéken pedig a Kisjézusnak és kísérői lovainak készítik a szalmát. Ezt a szalmát később az állatok és növények (főleg gyümölcsfák) termékenységének serkentésére használják 97 A karácsonyi szalma terítésének szokását egész Európában megtaláljuk, gyakran hasonló magyarázattal: ezzel a betlehemi já-
