Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Néprajz - Vándor Andrea: Halottak a téli napfordulón

Vándor Andrea: Halottak a téli napfordulón 241 szolra emlékeznek. Említettem már néhány olyan adatot, ami eredetileg más természetfeletti lényeknek szóló áldozatra utal. Bretagne-ban karácsony éjjel Szűz Máriának ételt hagytak az asztalon. Görögországban Krisztusnak kereszttel jelölt kenyeret készítenek az asztalra.

98 Az Alpok vidékén az eredetileg Perchtának szánt áldozat a háromkirályoké lesz, ez is jelzi a magyarázat másodlagosságát. A halotti időkhöz gyakran kapcsolódik valamilyen étel elkészítésének tilalma vagy fogyasztásának előírása. A kenyérsütés tilalma jellemző ezekre az időkre; a pénteki és a nagypénteki tilalom mellett a Luca-napot jellemzi a leginkább, de megvan karácsonykor, és kiterjed a karácsonyi tizenketted idejére is. A kenyérsütés tilalma mellett általában megjelenik egy speciális kenyérféleség készítésének előírása is. Karácsonykor is készül az ünnepi kalácsok mellett néhány régiesebb kenyér: kukorica, rozs, vagy különböző magvakból összesütött kenyér. Különösen a Balkánon jelennek meg ilyenkor a többféle magból készült kásák (pl. a varica, az elmúlt év terményeiből főzött kása, a halottkultuszhoz kötődő főtt búza, stb.). A többféle magból főzött kásának ókori elődje a panspermia szokásához kapcsolódó kásafélékben keresendő. A különböző terményekből összefőzött kását a család együtt fogyasztotta, a következő agrárévad termékenységének biztosítására." A hüvelyes-tilalom (a legtöbb magyarázat szerint azért mert kelésesek lesznek, pl.: Tiszaluc, Zemplén, Tótkomlós, Békés) szintén ókori hiedelmekre vezethető vissza. Valószínű, hogy a hüvelyesek a halottak, természetfeletti lények táplálékai voltak, így ezek fogyasztása mások számára tiltott volt, amíg ezek a földön jártak. Az ókorban a hüvelyeseket kimondottan halotti ételnek tartották.

100 Máshol a karácsonyi áldozati ételek egy része nyersen fogyasztott étel: tej, mák, méz. Ha végigtekintünk az áldozati ételek során, kitűnik, hogy nagy részük nyers, vagy egy, az adott kultúrfoknál régiesebb technikával készült. Ennek oka az ókori hagyományokon túl Pócs Éva „Nyers és főtt": Halál és élet. с tanulmánya szerint olyan univerzális bináris oppozíciók létezésében kereshető, mint az emberi-reális/halotti-természetfeletti, nappal/éjjel, bent/kint, kultúra/természet. Itt a kultúrát képviselő főtt ételekkel szemben a nyers, ill. kezdetlegesebb módszerrel készült ételek az oppozíció „nem-kultúra", emberek feletti oldalát képviselik. Ezek a nyers, kezdetleges ételek nem csak a természetfeletti lényeknek hozott áldozatokban jelennek meg, hanem hiedelem-közlések, mondák, ráolvasások szintjén is. A ráolvasásban a démonok „kovászos kenyérrel nem élnek, (ott) sűtelen pogácsát s fotelen kását adnak". A hiedelmekben a táltos, garabonciás tejet, tojást kér, tej az itala a szépasszonynak, a házikígyónak és a sárkánynak. Az áldozati ételek a termékenység serkentésén túl a jóslásokban is nagy szerepet kapnak. Van olyan hiedelem is, ahol az áldozatról már nem tudunk, de a jóslásban betöltött szerepéből arra is következtethetünk. Ilyen a már említett Luca-pogácsa.

101 Diódobás Ezt az áldozati módot különleges formai megoldása és nehezen magyarázható jelentései miatt tárgyalom külön. A szokás a germán területeken jóformán hiányzik, de a szláv népek ismerik. A magyar karácsonyi szokásleírások szerint a dió a karácsonyi vacsora fontos kelléke, és a diódobás szokása is sok helyen ismert. A pomázi szerbek karácsonyesti ünnepén a házigazda diót dob a ház négy sarkába, így vetve keresztet a helyiségre.

102 A szlovákok borsóval is végrehajtják ezt a cselekményt, és közben ezt mondják: „Száz rakás borsót, száz rakás mákot, száz rakás búzát, száz rakás rozsot!". Máshol mogyorót szórnak a következő mondóka kíséretében: „Sarkok, sarkok, sötét sarkok, legyetek tele egész évben!". Tormoson a gazda négy diót dob a sarkokba, és közben ezt mondja: „Négy kedves sarkom, nem tudok mást adni, mint ezt a kis ajándékot, hogy fogadd szívesen!"

103 A miskei szlovákok is dobnak diót: „Ebben a házban négy sarok, minden sarokban Isten angyala. Középen maga Isten Fia. Az ajtó felett Kisaszszonyka, Mária. Fiacskát szült, pólyába takarta, szent keresztet vetett reá. Mi is úgy vetünk keresztet.". Más magyarázat szerint a négy sarok a négy evangélista, megint máshol a négy világtáj.

104 A Zobor-vidéken is él a szokás. A gazda a karácsonyi vacsora előtt a szoba négy sarkába kereszt alakban diót dob, miután a következő szavakat elmondta: „Édes angyalkáim, Ti megajándékoztatok erővel, egészséggel, én megajándékozlak egy-egy dióval!". A diók dobása közben ezt mondja: „Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében! Amen". Ezek után a családtagok a maradék diót egészségjóslásra használják.

105 Nagycétényben is négy diót dob a gazda, a magyarázat szerint négyet kell, mert négy évszak van.

106 Zentaújfaluban diót tettek a szoba négy sarkába, hogy az eltévedt családtagok hazataláljanak, Satrincán vacsora végeztével a házigazda egy kosár diót öntött az ajtóhoz.

107 Nyitranagykéren is vetnek diót, ezt a gyerekek vacsora után felszedhetik. Gimesfaluban ezt mondják diódobás közben: „Észak, kelet, dél, nyugat, megajándékozlak téged, te adj erőt, egészséget!". Egerben az éjféli misén résztvevő legények a templom vagy az oltár elé szórtak diót.

108 A dió hulladéka, héja a karácsonyi morzsa közé kerülhet, ilyenkor gyógyít, termékenyít.

109 A dió általában a bőség szimbóluma, a délszlávok termékenységvarázslásra használják.

110 A diódobás szövegeit nézve valószínűnek tűnik, hogy a teljes szöveg szerkezete a következő: megszólítás, felajánlás, kérés. Megszólítják a sarkokat, négy égtájat, angyalkákat. A felajánlott adomány majdnem minden esetben dió, cserébe bőséget, erőt, egészséget kérnek. Az eltévedt családtagok hazatalálásának motívuma valószínűleg más szokásból ered (pl. máshol a szétvágott alma együttes megeveséhez kötődik).

111