Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Néprajz - Vándor Andrea: Halottak a téli napfordulón

Vándor Andrea: Halottak a téli napfordulón 235 szerint ilyenkor a gyermekágyasok és a csecsemők is védelemre szorulnak. Védekeznek ilyenkor a boszorká­nyok mellett a gonoszok, gonosz szellemek, Luca-bo­szorkány, Luca ellen, ezek alakja nem válik élesen kü­lön a hiedelmekben. 20 Lucával rokon hiedelemalakok a germán néphitben Perchta és Holle. A róluk szóló mondák, hiedelmek leg­jobb gyűjteményét V Waschnitius könyve adja, ez szol­gál a következő összefoglalás alapjául is. A Perchta név legkorábbi említése helynévként, egy 10. századi salzburgi oklevélből ismert: „in loco, qui dicitur Bertenvisun" (Perchtenwiese). 21 Holle nevét legkoráb­ban Burchard von Worms említi a 10. században. 22 Perchta felnémet, Holle inkább a középnémet vidéke­ken ismert. Női démonalakok, akik valamilyen kísértet­, vagy démoncsapatot vezetnek, amelynek tagjai is gyakran nőneműek. Kíséretükben szerepelhetnek még törpék, „földalattiak" (Unterirdischen), „rosszak" (Unholden). A legjellemzőbb azonban, hogy Frau Perchta a kereszteletlen gyerekek csapatát vezeti. Steiermarkban Perchtlgoba néven ismerik azt a női dé­monalakot, aki foltozott ruhájú, öreg anyókaként veze­ti a kereszteletlenül meghalt gyerekek csapatát, január 6-ra virradó éjszaka. Más mondákban a karácsony éj­szaka az ideje, és a temető a helye megjelenésüknek. Leírják magas, lefátyolozott, fehérruhás asszonyként, akit gyerekek vesznek körül. Leggyakrabban az úton lévők találkoznak Perchtával és kíséretével, vízkereszt­re virradó éjszaka. Alpach környékén ismerik azt a mondakört, amelyben Frau Perhta magas, kibontott hajú, lefátyolozott asszonyként jelenik meg, és a kísére­tében lévő kereszteletlen gyerekek kutyák képében kö­vetik. Jellemző kísérői még Perchtának a tücskök. 23 December 28-án az aprószentek kísérik a már kereszté­nyiesedett Perchtát, Felső-Ausztriában ilyenkor a ke­reszteletlen gyerekek csapatát látni, ezúttal vezető nél­kül. Holle kíséretében megjelenik néha a „getreue Eckart" („hűséges Eckart") figurája, aki máshol a Wilde Jagd („vad hajsza") társaságának része. Más mondákban a boszorkányok kísérik éjszakai repülését. Néha állato­kon lovagolnak, zeneszó, kutyaugatás kíséri őket. Holle megjelenhet funkciójától függően áldást hozó fe­hérruhás asszony, vagy büntető csúnya öregasszony, pú­pos boszorkány, ördög alakjában. Perchta is lehet „szép­Perchta" (ahogy az alakoskodásokban megjelenik), de lehet fésületlen, piszkos, nagy orrú öregasszony is. Más démonokkal rokonítják a mondákban felbukkanó vas­testrészek: a vas-orr, vas-mellek, vas-kesztyű, de lehet az egész alak is vasból. 24 Lába lehet óriási, lehet liba­vagy hattyúláb. Ambivalens, büntető és jutalmazó lény. Újévi ajándéko­kat oszt, megjutalmazza a szorgalmasokat, bünteti a munkatilalmak és más tabuk megsértőit. A hanyag, lusta, gúnyolódó embereket éjszakai nyomó-lényként büntetik. Gyermekrablóként is megjelenhet. Perchta másik fontos megjelenési formája, amikor (gyakran egyedül) fonást, rendet, tisztaságot ellenőrző lényként (Spinnstubefrau) írják le. Azokon a fonástila­lom napjain hasonló, tabut ellenőrző lények is megje­lenhetnek. Ezek néha Perchta más funkcióit is hordoz­zák, de gyakran csak az ellenőrzés a feladatuk. Ez az oka, hogy vannak kutatók, akik különválasztják a „Spinnstubefrau"-típusú jegyeket a termékenységhozó, lélekvezető tulajdonságoktól, és elképzelhetőnek tart­ják, hogy e hiedelemalak esetében - Lucához hasonlóan - több lény tulajdonságai ötvöződtek. 25 A Perchták eb­ben az előbbi funkciójukban a mondák szerint felvágják a lusta fonók hasát, szalmával, kővel tömik ki, a fonal szálait összekuszálják. A szorgos fonók orsója megtelik, kócuk arannyá válik, a jó szolgálók aranypénzt találnak vödrük alján. Megjelenik Perchta szekéren is, mely egy ekét húz ma­ga mögött. 26 A szekér által húzott eke a Balkán tavaszi termékenységhozó tündéreinek is attribútuma. 27 Gyermek-hozók lehetnek, főleg Holle, az ilyen típusú hiedelmek szerint a gyerekek az ő völgyéből, kútjából jönnek elő. Perchta, Holle természeti lények, lakóhelyük a nem­emberi szférához tartozik. Holle alakja gyakran van összefüggésben a vízzel. Élhet völgyekben, hegyekben, kövekben, ligetekben, fákban. Odvas fái gyerekeket rejthet. Megjelenhet a Nornákhoz hasonlóan fa alatt ülő, fonó asszony képében. A Vénusz-hegyet is mint la­kóhelyüket tartják számon, itt kapcsolhatók a néphit Vénusz, Heródiás és Diana boszorkányokat vezető dé­monalakjaihoz, akiknek szintén ugyanez a lakhelyük. Lakhatnak új, még megáldatlan házakban is. Holle biztosíthatja a termékenységet, megáldja a földe­ket, növeszti a vetést, különösen a fonáshoz szükséges növényeket. 28 Ahonnan Perchta és kísérete végképp el­költöznek, ott a táj kietlenné válik, a falvak kihalnak. 29 Szereplői a hiedelmeknek gyermekijesztő figuraként is, hatalmas hassal, szájjal. 30 Hasonló hiedelemlény az Innsbruck környéki Stempe, Gstampa, akinek hosszú orra, lófeje van, bántja a gyer­mekágyasokat, újszülötteket. Karácsony körül, vízke­reszt előestéjén jelenik meg, bicegve, láncait csörgetve. Megjelenhet gyermeklelkek vezetőjeként, kiskutyával. 31 A Perchta, Holle szerű lények megjelenésének főbb idő­pontjai, időszakai: az ádventi csütörtökök, december 6., december 13., december 25., december 13-25., decem­ber 13-január 5., december 24-január 5., karácsony éj­jel. Nevük a karácsonyi ünnepkörhöz való kapcsolódá­suk miatt keresztény magyarázatot kapott (Perchta­Epiphania, Holle-Holdseligen). A Perchta-típusú női démonoknak férfi megfelelőjük is van, Bercht, Bartel néven. Svájci és sváb területen Jäger Berthold alakja ismert, mint a Wildes Heer veze­tője. 32 A német nyelvterület karácsonyi szokásainak fontos ré­szét képezik a Perchta nevéhez fűződő népszokások. Sok, Perchta szellemcsapatához hasonló vonása van a német nyelvterületen elterjedt wilde Jagd, wildes Heer, wütendes Heer („vad hajsza", „vad sereg" „dühöngő se­reg") képzetének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom