Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Néprajz - Vándor Andrea: Halottak a téli napfordulón

Vándor Andrea: Halottak a téli napfordulón 235 szerint ilyenkor a gyermekágyasok és a csecsemők is védelemre szorulnak. Védekeznek ilyenkor a boszorkányok mellett a gonoszok, gonosz szellemek, Luca-boszorkány, Luca ellen, ezek alakja nem válik élesen külön a hiedelmekben.

20 Lucával rokon hiedelemalakok a germán néphitben Perchta és Holle. A róluk szóló mondák, hiedelmek legjobb gyűjteményét V Waschnitius könyve adja, ez szolgál a következő összefoglalás alapjául is. A Perchta név legkorábbi említése helynévként, egy 10. századi salzburgi oklevélből ismert: „in loco, qui dicitur Bertenvisun" (Perchtenwiese).

21 Holle nevét legkorábban Burchard von Worms említi a 10. században.

22 Perchta felnémet, Holle inkább a középnémet vidékeken ismert. Női démonalakok, akik valamilyen kísértet, vagy démoncsapatot vezetnek, amelynek tagjai is gyakran nőneműek. Kíséretükben szerepelhetnek még törpék, „földalattiak" (Unterirdischen), „rosszak" (Unholden). A legjellemzőbb azonban, hogy Frau Perchta a kereszteletlen gyerekek csapatát vezeti. Steiermarkban Perchtlgoba néven ismerik azt a női démonalakot, aki foltozott ruhájú, öreg anyókaként vezeti a kereszteletlenül meghalt gyerekek csapatát, január 6-ra virradó éjszaka. Más mondákban a karácsony éjszaka az ideje, és a temető a helye megjelenésüknek. Leírják magas, lefátyolozott, fehérruhás asszonyként, akit gyerekek vesznek körül. Leggyakrabban az úton lévők találkoznak Perchtával és kíséretével, vízkeresztre virradó éjszaka. Alpach környékén ismerik azt a mondakört, amelyben Frau Perhta magas, kibontott hajú, lefátyolozott asszonyként jelenik meg, és a kíséretében lévő kereszteletlen gyerekek kutyák képében követik. Jellemző kísérői még Perchtának a tücskök.

23 December 28-án az aprószentek kísérik a már keresztényiesedett Perchtát, Felső-Ausztriában ilyenkor a kereszteletlen gyerekek csapatát látni, ezúttal vezető nélkül. Holle kíséretében megjelenik néha a „getreue Eckart" („hűséges Eckart") figurája, aki máshol a Wilde Jagd („vad hajsza") társaságának része. Más mondákban a boszorkányok kísérik éjszakai repülését. Néha állatokon lovagolnak, zeneszó, kutyaugatás kíséri őket. Holle megjelenhet funkciójától függően áldást hozó fehérruhás asszony, vagy büntető csúnya öregasszony, púpos boszorkány, ördög alakjában. Perchta is lehet „szépPerchta" (ahogy az alakoskodásokban megjelenik), de lehet fésületlen, piszkos, nagy orrú öregasszony is. Más démonokkal rokonítják a mondákban felbukkanó vastestrészek: a vas-orr, vas-mellek, vas-kesztyű, de lehet az egész alak is vasból.

24 Lába lehet óriási, lehet libavagy hattyúláb. Ambivalens, büntető és jutalmazó lény. Újévi ajándékokat oszt, megjutalmazza a szorgalmasokat, bünteti a munkatilalmak és más tabuk megsértőit. A hanyag, lusta, gúnyolódó embereket éjszakai nyomó-lényként büntetik. Gyermekrablóként is megjelenhet. Perchta másik fontos megjelenési formája, amikor (gyakran egyedül) fonást, rendet, tisztaságot ellenőrző lényként (Spinnstubefrau) írják le. Azokon a fonástilalom napjain hasonló, tabut ellenőrző lények is megjelenhetnek. Ezek néha Perchta más funkcióit is hordozzák, de gyakran csak az ellenőrzés a feladatuk. Ez az oka, hogy vannak kutatók, akik különválasztják a „Spinnstubefrau"-típusú jegyeket a termékenységhozó, lélekvezető tulajdonságoktól, és elképzelhetőnek tartják, hogy e hiedelemalak esetében - Lucához hasonlóan - több lény tulajdonságai ötvöződtek.

25 A Perchták ebben az előbbi funkciójukban a mondák szerint felvágják a lusta fonók hasát, szalmával, kővel tömik ki, a fonal szálait összekuszálják. A szorgos fonók orsója megtelik, kócuk arannyá válik, a jó szolgálók aranypénzt találnak vödrük alján. Megjelenik Perchta szekéren is, mely egy ekét húz maga mögött.

26 A szekér által húzott eke a Balkán tavaszi termékenységhozó tündéreinek is attribútuma.

27 Gyermek-hozók lehetnek, főleg Holle, az ilyen típusú hiedelmek szerint a gyerekek az ő völgyéből, kútjából jönnek elő. Perchta, Holle természeti lények, lakóhelyük a nememberi szférához tartozik. Holle alakja gyakran van összefüggésben a vízzel. Élhet völgyekben, hegyekben, kövekben, ligetekben, fákban. Odvas fái gyerekeket rejthet. Megjelenhet a Nornákhoz hasonlóan fa alatt ülő, fonó asszony képében. A Vénusz-hegyet is mint lakóhelyüket tartják számon, itt kapcsolhatók a néphit Vénusz, Heródiás és Diana boszorkányokat vezető démonalakjaihoz, akiknek szintén ugyanez a lakhelyük. Lakhatnak új, még megáldatlan házakban is. Holle biztosíthatja a termékenységet, megáldja a földeket, növeszti a vetést, különösen a fonáshoz szükséges növényeket.

28 Ahonnan Perchta és kísérete végképp elköltöznek, ott a táj kietlenné válik, a falvak kihalnak.

29 Szereplői a hiedelmeknek gyermekijesztő figuraként is, hatalmas hassal, szájjal.

30 Hasonló hiedelemlény az Innsbruck környéki Stempe, Gstampa, akinek hosszú orra, lófeje van, bántja a gyermekágyasokat, újszülötteket. Karácsony körül, vízkereszt előestéjén jelenik meg, bicegve, láncait csörgetve. Megjelenhet gyermeklelkek vezetőjeként, kiskutyával.

31 A Perchta, Holle szerű lények megjelenésének főbb időpontjai, időszakai: az ádventi csütörtökök, december 6., december 13., december 25., december 13-25., december 13-január 5., december 24-január 5., karácsony éjjel. Nevük a karácsonyi ünnepkörhöz való kapcsolódásuk miatt keresztény magyarázatot kapott (PerchtaEpiphania, Holle-Holdseligen). A Perchta-típusú női démonoknak férfi megfelelőjük is van, Bercht, Bartel néven. Svájci és sváb területen Jäger Berthold alakja ismert, mint a Wildes Heer vezetője.

32 A német nyelvterület karácsonyi szokásainak fontos részét képezik a Perchta nevéhez fűződő népszokások. Sok, Perchta szellemcsapatához hasonló vonása van a német nyelvterületen elterjedt wilde Jagd, wildes Heer, wütendes Heer („vad hajsza", „vad sereg" „dühöngő sereg") képzetének.