Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)
Néprajz - Mód László: Báránylesen Hosszúhetényben
224 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) lóan Gr. Eszterházy állítatott 1797-ben." 17 Egy másik bejegyzés szerint 1875-ben Guiscard Vincze is emeltetett egy feszületet a Zengőn. „A Zengő hegy ormán álló kőkeresztet 1875 április 20-án Giuscard Vince püspökszentlászlói lakos alapította, fenntartási tőkéje 40 krajcár." A feszületen olvasható 1875-ös dátum igazolni látszik, hogy Giuscard Vince állítatta a ma is létező keresztet, amely 1918-ban Bocz János kérésére átkerült a hosszúhetényi plébániához. Erről az eseményről mindkét história domus megemlékezik. „Ezen kereszt alapítvány az 1918 jún. hó 6-án kelt 2168/1918. Számú rendelet alapján a hosszúhetényi keresztalapitványok közé iratatott át. Schmidt Béla a h.hetényi esperes plébános ugyanis ily irányú előterjesztést tett az elmondott hatósághoz, melynek következtében ezen kőkereszt mint Bocz János féle alapítvány szerepel ma." w „Bocz János hosszúhetényi lakos a Zengő hegy tetején már régóta fennálló kőkereszt fentartására 1918 ápr. 15én 50 korona alapítványt tett, melyet az elmondott hatóság 1918 ápr. 17-én jóváhagyott. Miután ezen keresztre a püspökszentlászlói plébániában, mint azt később megtudtuk, Guiscard Vince már 1875-ben tett 40 k. alapítványt, jún. 6-án 2168. Számú rendeletével úgy intézkedett, hogy a püspökszentlászlói plébániában e kőkereszt fenntartására tett alapítvány a hosszúhetényi keresztalapítványok közé átírassék és Bocz Jánosnak fenti alapítványával egyesítessék." 19 Bocz Árpád szerint (Bocz János unokája ) nagyapja állítatta a feszületet, mert fia épségben hazatért a háborúból. ,/izt a keresztet nagyapám állította, mer a fia hazatért a háborúból." A kereszt magyar nyelvű felirata is alátámasztja az egyházi krónikákban foglaltakat. A szöveg első fele, amely az 1875-ös évszámot tartalmazza sokkal régebbinek tűnik, mint a második rész. Néhány éve a feszület megsérült. Egy faág nekivágódott és letörte a másodkeresztet. Amint híre ment a történteknek, a résztvevők közül néhányan elhatározták, hogy kijavítják a szakrális emléket. „Háromba tört el, a két csavarnál, ahogy föl van erősítve. Nekiment valami ág. A fiam is látta és mondta, minthogyha el lenne törve a kereszt. " Gajdócsi László Levitték az öntvényt a faluba, megtisztították, lefestették, végül pedig meghegesztették. „A Dömös Tibi csinálta a vasmunkát. Kitisztítottuk, meg akkor lefestettük. Utána a Radó Zoli a vadőr. Van neki ez az UAZ terepjárója, azzal vittük föl. Aztán bebetonozzuk, de kellett felvinni sódert, cementet is, kénport is tettünk bele. Másnap pedig az öreg Spét elvette a támasztékokat. " Gajdócsi László 1999 telén a feszület nyomtalanul eltűnt az erdőből. A rákövetkező esztendőben Aradi Károly, Bocz István, Dallos János, Dömös Tibor, Gajdócsi László, Gáspár Ferenc, Kropp Ferenc, Miklós Vilmos, Radó János és Späth Péter adományaiból új keresztet készítettek. A korpuszt Pécsen vásárolták, a vasanyagot Späth Péter ajánlotta fel, a feszületet pedig Dömös Tibor állította össze. A zengői kereszt állításának indoka ismeretlen, 1918tól viszont a Bocz család alapítványa révén fogadalmi keresztnek minősül (a háborúból való hazatérés miatt). 20 Adatközlőim különbözőképp vélekedtek a feszület állításának körülményeiről. „Csináltak egy fogadalmi keresztet, hogy életbe maradt a fijuk " Bocz Árpád Van, aki úgy véli, hogy a Bocz Jánossal történt csoda emlékére készült a feszület: „Állítólag megjelent neki a húsvéti bárány. Na most akkor ő ennek emlékére állította ezt a keresztet, ami ott van. " Gajdócsi László Az idézett interjúkból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Bocz-kereszt kijelöl, meghatároz egy olyan helyet, ahol valami csoda történt, ahol a szent, a túlvilági mutatkozott meg. Emiatt a szakrális emléket vallási tisztelet övezi ma is. A feszület a környező települések vallási térhasználatában is szerepet játszott. A kisújbányai németek húsvét idején körmenetet vezettek a Bocz-kereszthez. Hosszúhetény területén jónéhány feszület található. Keresztjáró napokon a falubeliek körmenetekkel főleg a határbeli feszületeket keresték fel. A Zengői vagy Boczkereszten kívül Dallos Nándor tíz kőkeresztet vett számba. Ezek közül a Farkas-, a Temetői- és a Zichy-kereszt számít a legismertebbnek. 21 3. Bárány A szimbólum a szokás elnevezésében is szerepel, ami feltehetőleg az egykori hiedelemre (a húsvéti bárány várása) utal. 22 A szokásmagyarázó szövegek és a szokásszövegek segíthetnek a jelkép 23 értelmezésében. Egyes magyarázatok Jézussal azonosítják: „így mondták, hogy megjelent Jézus bárány képében és ennek az emlékére mennek fel." Gajdócsi László Mások a csodával kapcsolják össze megjelenését: „Es jött egy bárány, aki levezette a faluba." Müller Gergő A szimbólum jelentésének módosulását mutatja az a tény, hogy leginkább az anekdotákban, a humoros történetekben szerepel. A jelölő és a jelölt között fennálló szoros kapcsolat megszakadt, elhalványult. Emiatt fordulhat elő, hogy adatközlőim a bárányt a részegséggel, a pálinkaivással hozzák összefüggésbe: „Nem vót pálinkám, amit útközbe elszopogassak, mert akkor meglátom a bárányt. Persze ez csak hüjeség." Fábos Mihály „Most is van bárányles, a bárány már ojan, hogy sokan már birkanyájat látnak. Mert mindenki visz föl pálinkát." Gajdócsi László 4. Virág A virág a szokáseseményben az ajándékozás gesztusához kapcsolódik. Az aktív résztvevők a tűzrakóhely és a kereszt között fekvő hegygerincen gyűjtik az erdei virágokat. Húsvétkor a Zengőn hóvirág (Galanthus nivallis), szentgyörgyvirág (odvas keltike-Corydalis bulbosa) és illatos hunyor (Helleborus odorus) nyílik. Utóbbit tilos leszedni, mert a helyi hagyomány úgy tartja, hogy a
