Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)
Történettudomány - Surján Miklós: Bibliával a gettóba. Egy elfelejtett pécsi tanárnő, Lénárt Franciska élete
Surján Miklós: Bibliával a gettóba Egy elfelejtett pécsi tanárnő, Lénárt Franciska élete 157 s a Krisztus Király Szövetség keretén belül püspöki engedéllyel létrejött Krisztus Király Nővérek Társulata szerzetesi közösség életrehívója, majd vezetője lett. Ezt megelőzően még azt is elérte, hogy nála lakó nőtestvérei is felvették a keresztségét. 1955. dec. 21-én hunyt el Mecsekjánosiban. Önéletrajza, melyet 1954-ig írt, 1998 tavaszán jelent meg Pécsett.(15) A keresztelő atya, R Kipper Károly S.J. (Lovrin, Torontál m. 1875. márc. 11. - Budapest. 1934. jan. 20.) nyelvtanár és ifjúsági hitszónok volt. (29) 1918-ban érkezett Pécsre. A Pius Gimnázium 1918/1919. évkönyvében bukkan fel először a neve. Kiváló lelkivezető. Igen nagy hatással volt Rosenspitz Bertára, vele még 1922ben Szatmárnémetibe, majd Budapestre történő áthelyezése után is tartotta a kapcsolatot levelezés útján. „Az egész eseményt" - t.i. a keresztelést - „nevek említése nélkül kevéssel megkeresztelésem után...lelkiatyám, P Kipper Károly S.J. német nyelven leközölte egy Innsbruckban megjelenő eucharisztikus folyóiratban. Onnan vette át később P Müller S. J. az Oltáriszentségről irott (30) kis könyvben." (15:34) A katolikus Lénárt Franciska A Székesegyházi Plébánia anyakönyve 1920. március 31-én még egy bejegyzést tartalmaz a 31/1920. számon: Lénárt Franciska (1895. aug. 10.) Keresztelték: 1920. márc.Zl. Szülei: Lénárt (Lefkovics) Manó asztalos, izr. Bp. Strasser Cecilia izr. Keresztanyja: Zánkay Lajosné Bereck Kornélia Keresztelte: P Kipper Károly S.J. Bérmálkozott: 1920. máj. 23. Pécs-Belváros. О volt tehát az a barátnő, aki a haldokló mérnökkel és annak feleségével együtt hallgatta R Kipper oktatását, s aki Rosenspitz Bertával együtt a halottas ágy mellett vette fel a keresztségét. Hogy korábban érzett-e vonzalmat a katolikus vallás iránt, nem tudhatni. De azt igen, hogy élete további éveiben - anélkül, hogy zsidó származását megtagadta volna - hívő katolikusként élt. Kétségtelen ugyan, hogy „ő egészen más úton haladt, mint én" - azaz Rosenspitz Berta(15:57), de hát a kereszténységet számtalan módon lehet megélni. Tanítványai egybehangzó véleménye szerint rendszeresen részt vett az iskola növendékei részére az Irgalmasok templomában tartott 9 órai diákmiséken. (4 ill. 20) Ugyancsak részt vett az ifjúsági Mária Kongregáció ünnepségein, rendezvényein (többek között 1928-ban a Székesegyház Corpus Christi kápolnájában a Mária Kongregáció fogadalomtételén, 1940-ben a felvételi szertartáson).(8) Katolikus kegyhelyekre vezet tanulmányi kirándulásokat Magyar István, majd később Hal Pál hittanárokkal együtt. A Kongregáció részére 1934től előfizeti a Pécsi Katholikus Tudósító с lapot, 1938tól pedig még az Élet című, keresztény szellemiségű folyóiratot is. (8) Am ha minderről semmit sem tudnánk, akkor is bizton állíthatnánk - csupán az utolsó két levél alapján is hogy mélyen keresztény volt. Rendszeres lelkiéletre utal, hogy azon kevés holmi között, amit magával vihetett a gettóba, nem csak a feszület, a Madonna képe s a Biblia kapott helyet, de az aszketikus irodalom egyik gyöngyszeme, Kempis Tamás híres műve, az Imitatio Christi, azaz a Krisztus követése, amellett pedig még az Officium is, a világi papok és szerzetesek latin nyelvű zsolozsmáskönyve. Másrészt pedig az a lelki béke, amely soraiból árad, az a nyugalom, amellyel a számára nagyon is biztos véget tudomásul veszi, igaz keresztény lélekre vall. („Valaki azt mondta, ha az ember az életnek minden halvány sugara nélkül tud mindent nyugodtan fogadni, akkor elérkezett egy jó lelkiállapothoz. Ilyen most az enyém") Másutt ezt írja: „Ehhez az élethez már igen laza szálak fűznek, amelyek egy lehelletre is szétválnak és engem elengednek, hadd menjek végre igazi utamra. Most már azon vagyok..." (6/2) Talán nem érdektelen itt megjegyezni, hogy a Korunk с kolozsvári folyóirat 1999. évi 7. számában Karády Viktor írt elemzést a Pécsi Hitközségben 1923-1938 között regisztrált kitérésekről. (A felmérést 1979-ben végezte dr. Schweizer József akkori pécsi főrabbi engedélyével.) Indítékul a Fejtő Ferenc emlékirataiban közöltek szolgáltak, még pedig Fejtő és féltestvére, Kornél kitérésének leírása. Karády elemzése szerint a kitéréseknek, amelyek az akkori pécsi zsidóságnak csak kis részét érintették (évi 8,4-17,4 kitérés), általában három lehetséges motívuma volt: a rejtőzködés, az asszimiláció és a társadalmi előnyök maximalizálása. (Egyébként a ténylegesen kitérők száma ennél nagyobb volt: a pécsiek egy része másutt keresztelkedett meg, amint Pécs is sok nem helyben lakó keresztelkedésének volt a színhelye.) Aligha kétséges, hogy Lénárt Franciska kitérését egyikkel sem magyarázhatjuk. A szerb megszállás alatti akkori Pécs szellemisége nem indokolta volna a rejtőzködést. Különösebb érdeke az asszimilációban sem lehetett, szerény egyénisége a társadalmi előnyök érdekében történő kitérést mint okot végleg kizárja. Fogadjuk el, hogy Lénárt Franciskát Pogány mérnök megtérésénél és halálánál valami olyan megrázó élmény érte, aminek egyenes következménye volt a keresztség felvétele. Betegsége Egészségi állapota viszonylag fiatalon megromlott. Az 1937/1938-as évkönyv szerint a tanév folyamán hat hétig betegszabadságon (talán szanatóriumban?) volt. Ekkor még csak alig 42 éves. Pár évvel később, 1941. júl. l-jével 46 évesen nyugdíjazzák.(8) (Munkaviszonya megszűnésének okát az évkönyv nem közli, feltehető, hogy valójában az 1939. évi 4. sz. tv., az úgynevezettmásodik zsidótörvény rendelkezését hajtották végre, amelynek értelmében zsidó származásúak nem alkalmazhatók állami- vagy közintézményeknél.) Má-