Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében

138 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) Alapításának éve 1859. 1937 óta volt a táblázatban feltüntetett tulajdonosok birtokában. Társas cég volt és nem volt zsidó vállalkozás. Magas tőkével dolgozott: az állótőke 122 ezer P volt 1942-ben, a forgótőke 530 ezer P Három gyárvezetőt jegyeztek fel, akik közül 1 nő volt. Azévi fizetésük összegét 33.680 P-nek jegyezték fel, aminek egynegyedét természetbeni juttatásnak jelölték. - A gyár szerűen dolgozó üzem nagyságát mutatja, hogy az adminisztratív munkát 5 tisztviselő végezte (közülük 3 nő) Október hónapban 1 férfi szakmunkás mellett 14 betanított munkás (közülük 3 nő), továbbá 1 férfi és 10 nő napszámos, 2 férfi és 2 nő ifjúmunkás dolgozott. Az októberi munkáslétszám tehát 15 férfi és 15 nő. Ez kevesebb, mint az átlag (31 fő) s a legnagyobb évi munkáslétszám (33 fő). Ez a gyár is megsínylette a háborút, normális üzemmenetben 35 férfi és 16 nő dolgozott benne, így az 1942. évi üzemi kihasználtságának foka 60%-os volt. 1942-ben napi 6 órás munkaidőt tüntettek fel a táblázatban és az ez évben kifizetett munkabér összege 44.287 P készpénz és 1.010 P értékű természetbeli juttatás volt. - Ebben az évben ez a gyár 298 napot üzemelt, nem tüntettek fel üzemszüneti napot. Két, összesen 8,6 lóerős villanymotorral dolgoztak, és az áramot vásárolták. 1942-ben a megtermelt áru értéke 548.138 P volt. Fűtőanyag és egyéb célokra kifizetett összeg 406.024 P, az ipari többlet 142.114 P volt. A következő ipari alcsoport: a szikvízgyártás. Ennek is egy pécsi gyár volt az egyetlen Baranya megyei üzeme Délmagyar Ipar és Keresk. Rt. szikvízgyára néven került feljegyzésre a gyáripari táblázatokba. Alapításának éve 1907, és attól fogva van a jelenlegi tulajdonosok birtokában. A jellege részvénytársaság, nem számított zsidó vállalkozásnak. Az 1942-ben feljegyzett tőke összege: állótőke 103 ezer P, forgótőke 52 ezer P volt. Egy férfi gyárvezetőt jegyeztek fel, akinek azévi jövedelme 3.512 P volt. Három tisztviselő dolgozott a gyárban (2 volt közülük nő). Az októberi munkáslétszám 19 fő volt (4 férfi betanított munkás és 15 fő - közülük 5 nő - napszámos.) Az átlagos munkásszám ebben az évben 15 fő volt, a legnagyobb 21 fő. Naponta 8 órát dolgoztak és a kifizetett évi munkabér összege 16.981 P volt. Normális üzemmenetben 40 fő volt ennek a gyárnak a munkáslétszáma (15 férfi és 25 nő), így az 1942. évi üzemi kihasználtság foka 30%-os volt mindössze. A gyár 300 napot dolgozott, négy villanymotor, 34 lóerős teljesítőképességgel segítette a munkát 1942-ben. Az áramot vásárolták. Belföldre termeltek. 1942-ben 102.920 P volt a gyár termelési értéke, 29.585 P a fűtőanyag és egyéb kiadásokra fordított összeg. Az ipari többlet ebben az esztendőben 73.335 P volt. A következő ipari alcsoportban a „Közüzemi vízmüvek " között Baranya megye területén ugyancsak Pécsett találjuk az egyetlen gyári jelleggel dolgozó üzemet. A táblázatba bejegyzett neve szerint „Pécs városi vízvezetéki és csatorna üzem", amely városi, nem zsidó vállalat volt. Alapítási éve 1891, azóta folyamatosan a város birtokában volt. Az állótőke összege 1942-ben 4.984 ezer P volt, a forgótőke 843 ezer P Gyárvezető nem volt. Egy férfi tisztviselő végezte az üzemben az adminisztrációs munkát. Októberben 12 művezető irányítása alatt 58 férfi dolgozott. (Megoszlásuk szerint 22 szakmunkás, 14 betanított munkás, és 22 napszámos.) Az azévi átlag munkásszám 57 fő volt, a legnagyobb 73 fő! Normális üzemmenetben 68 fő volt a munkásszám, így az 1942 évi üzemmenetet 80%-osan üzemelőként tartották nyilván. A munkások ebben az évben napi 10 órát dolgoztak és a részükre kifizetett munkabér évi összege 120.152 P volt. Természetben nem kaptak semmit. Az üzem gépi felszereltsége jó, két, 90 lóerős erőgép és huszonhat 484,4 lóerő összeteljesítő képességű villanymotor volt a telepen, ahol áramot termeltek is, és vásároltak is. 1942-ben 337 napot üzemelt, 24 napig szünetelt - átalakítás és javítás miatt - benne a munka. 1942-ben a termelés értéke 476.623 P volt. A fűtőanyag és egyéb címeken kifizetett összeg 76.850 P, az ipari többlet 399.773 P volt. Az élelmiszeriparhoz tartozó utolsó ipari alcsoport a jéggyártás, amelyben 3 Baranya megyei üzem is szerepelt 1942-ben, a gyáripari táblázatokban. Ezek közül egy volt Mohácson és kettő Pécsett. Az első pécsi jéggyár a következő néven szerepel a táblázatokban „Pannónia" Serfőző Rt. Jéggyára. Alapításának évét 1900-nak írták és 1911 óta volt a jelenlegi tulajdonos birtokában. Jellege részvénytársaság, nem zsidó vállalkozás. Az 1942-ben bejegyzett állótőke öszszege 35 ezer P, a forgótőkéje 15 ezer P volt. Gyárvezetőt nem jegyeztek fel, nyílván a sörgyár vezetése alatt működött. Októberben 4 betanított férfimunkás dolgozott benne, az átlagos munkásszám is ennyi volt, míg az évi legnagyobb munkáslétszám 5 férfi volt. Normális üzemmenetben 6 munkással dolgoztatott, így a kihasználtságának fokát 1942-ben 75%-osnak jegyezték fel. A munkások napi 8 órát dolgoztak, s az azévben kifizetett munkabérük összege 7.096 P volt. Ebben az évben 311 napon üzemelt a jéggyár. Üzemszüneti napot nem jelöltek. Öt villanymotor (13 lóerővel) segítette a munkát, az áramot vásárolták és belföldre termeltek. Az 1942-ben termelt áruk értéke 79.301 P volt. A fűtőanyagra és egyéb címeken kifizetett összeg 13.489 P, s az ipari haszon, vagyis többlet 65.812 P volt. A második pécsi jéggyár a táblázat kitöltésének évében, 1942-ben szünetelt. Nevét és jellegét azonban feljegyezték: „Városi Közvágóhídi Jéggyár", községi tulajdon volt, nem zsidó vállalat. 1930-ban alapították, s az óta volt városi tulajdon. Az állótőke összege 100 ezer pengő volt, jelentékeny összeg. Egy 60 lóerős villanymotor képezte a gépi felszereltségét. Normális üzemmenetben 2 férfi munkása volt. Az áramot vásárolta és belföldre termelt. Érdemes lenne utánajárni vajon a háború okozta-e a szüneteltetését? Ezzel a város élelmiszeriparhoz tartozó gyárainak,