Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében

T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében 139 gyárjelleggel működő ipartelepeinek 1942. évi, táblázatban rögzített adatait átnéztük. Meg kell állapítanunk, hogy a megye élelmiszeripari gyárainak 30%-át képező pécsi gyárakban volt a tőke 77, illetve 66%-a, az ezekben a gyárakban használt gépek lóerő teljesítményének 46%-a, a termelési érték 80, az ipari többlet 90%-a. Az élelmiszeripar Baranya megye területén dolgozó gyáraiban alkalmazott átlag munkásszám 71%-a dolgozott Pécsett. Kétségkívül az iparág legnagyobb, legjelentékenyebb gyárai a megyeszékhelyen voltak, de nem szabad lebecsülnünk e vonatkozásban a megye „vidékének" gyárait, gyárszerűen dolgozó üzemeit sem. Gondolok itt többek között - a Siklóson, Dunaszekcsőn, Magyarbolyon, Kémesen stb. működő jelentékeny malmokra, Mohács fejlett élelmiszeriparára (malmok, konzervgyár, stb.) vagy Pécsvárad jelentős tejipari vállalatára. Pécs gyárai közül kiemelve az ehhez az iparághoz tartozó üzemeket, a kép ugyancsak erősnek jelzi ezt az iparágat. A tőkét tekintve a pécsi gyárak összes tőkekészletének 27%-a tartozott az élelmiszeripar gyáraihoz, gyári jelleggel működő üzemeihez. A Pécs összes gyárában megtermelt érték 52, illetve 66%-át ezekben az említett élelmiszeripari gyárakban, ipartelepeken hozták létre! A gépi teljesítőképesség - a jellegükből is adódóan - már csak a város gyáraiban alkalmazotténak 6%-a, de a gyári munkások 20%-a, tehát egyötöde dolgozott ennek az iparágnak pécsi gyáraiban. Igaz, hogy a megye egyetlen veszteségesen működő vállalata is idetartozott, és egy élelmiszeriparhoz tartozó vállalat szüneteltette üzemét ebben az esztendőben! A következő iparág a vegyipar. Baranya megye területén 10 gyár tartozott hozzá 1942-ben, amelyek közül 9 Pécsett dolgozott Ezek közül kettő a gázgyárak ipari alcsoporthoz tartozott, mégpedig az egyik a közüzemi, a másik a magánvállalati ipari alcsoportnak volt a gyára. Az első gyár neve „Pécs Városi Gázmű. " Alapításának éve 1870. Jelenlegi tulajdonosa 1920 óta birtokolja. Városi üzem, nem zsidó vállalkozás. A befektetett állótőke összege: 1.501 ezer pengő, a forgótőke 216 ezer P Gyárvezetőt nem jelöltek. Öt tisztviselő (közülük egy nő) látta el az adminisztrációs munkát. Október hónapban 22 munkás dolgozott a gyárban (13 szakmunkás, 1 betanított munkás, 8 napszámos - közülük 1 volt nő, ő volt a munkások között az egyetlen nő.) Az átlagos munkásszám 1942-ben 24 fő volt, a legnagyobb 28 fő. Normális üzemmenetben, ebben a gyárban 31 férfi és 1 nő dolgozott, tehát 1942-ben az üzem kihasználtságának foka 40%-os volt. - A munkaidő napi 8 óra volt és az 1942-ben a munkásoknak kifizetett bér összegét 46.171 P-nek jelezték. - Ez a gyár 1942-ben 365 napon át, tehát folyamatosan üzemelt. Belföldre termelt. Két, összesen 9,5 lóerős villanymotor volt a gyárban, az áramot vásárolták. 1942-ben a megtermelt áru értéke 316.569 P volt, a kifizetett összeg (fűtőanyagra és egyebekre) 117.404 P, az ipari többlet 199.165 P volt. A másik pécsi, a gázgyártás ipari alcsoporthoz tartozó gyár neve „Pécsi Kokszművek Rt." volt. Alapításának éve 1934, azóta volt a jelenlegi tulajdonosok kezén. Jellege részvénytársaság, nem zsidó tulajdonú vállalat. A befektetett álló és forgótőkét nem jegyezték be. Egy gyárvezető (férfi) állt az élén, akinek évi jövedelme 41 107 P volt és meg nem jelölt értékű természetbeli juttatás. Feltételezem, hogy ez a részvényesek évi jövedelme lehetett, mert a gyárvezető havi jövedelmét csak 1.700 P-nek jelölték. 10 tisztviselő dolgozott még ott, akik közül 4 volt nő. 10 férfi művezető és - október hónapban - 148 férfi munkása volt (akik közül 36 volt szakmunkás, 53 betanított munkás, 59 napszámos) Ebben az évben az átlagos munkáslétszám 152 volt, a legnagyobb 169 fő. Ez nem maradt el a normális üzemmenettől, mikoris 150 férfi és 2 nő dolgozott ebben a gyárban. 1942-ben az üzem kihasználtságának fokát mégis 98%osnak jelölték. 1942-ben egész évben folyamatosan üzemelt (365 napon át), sa munkások naponta 8 órát dolgoztak. Ebben az évben a munkabérük 279.200 P volt és még természetbeli juttatásban is részesültek. A gyár gépi felszereltsége jó, négy összesen 111 lóerős erőgép, továbbá kilencvenegy, összesen 680,8 lóerős villanymotor dolgozott benne. Az áramot termelte is és vásárolta is. Nemcsak belföldre, hanem külföldre is termelt (19.416 P értékben.) Munkásai közül ketten külföldiek voltak. 1942-ben az e gyárban megtermelt érték összege 4.701.992 P volt. Kifizetésre került (fűtőanyagra és egyebekre) 3.246.100 P Az ipari többlet azévi összege: 1,455 892 P volt. A következő pécsi gyár a „Brikettgyártás" ipari alcsoportba tartozott. Neve: „Első Dunagőzhajózási Társaság Brikettgyára" volt. Az üzem helye: Pécs-Újhely. Alapításának éve 1913, azóta volt a jelenlegi tulajdonos birtokában, azaz részvénytársasági tulajdon volt, nem zsidó cég. A befektetett állótőke 514 ezer P, a forgótőke 295 ezer P volt 1942-ben. Ugyancsak ebben az esztendőben gyárvezetőt nem jelöltek, októberben 1 férfi művezető irányítása alatt dolgozott ott 36 munkás. Mindannyian férfiak, a következő megosztásban 5 szakmunkás, 21 betanított munkás és 10 napszámos. Ez a szám eggyel volt több az átlagnál és 9-cel kevesebb az azévi legmagasabb (45 fő) munkásszámnál. Korlátozottan dolgozott, hiszen normális üzemmenetben 80 férfi munkása volt, így az azévi üzemi kihasználtsága 50 % volt. A munkások napi 8 órán keresztül dolgoztak és évi fizetésüket 75.145 P-nek jegyezték fel (természetbeli nélkül). 1942-ben 290 napon keresztül üzemelt, 14 napig nyersanyaghiány miatt szünetelt. Tizennyolc villanymotora 491,6 lóerős összteljesítménnyel dolgozott, az áramot vásárolta. Külföldre is adott el 1942-ben 26.381 P értékű árut. Ebben az említett esztendőben a megtermelt árujának értéke 2.194.879 P volt, kifizetésre került ebből 1.993.057 P, az ipari többlet 20. 822 P volt. A vegyiparhoz tartozó következő két pécsi gyár a „Növényolaj és erőtakarmány gyártás" ipari alcsoportba tartozott. Az elsőnek neve „Justus Lipót Finomító" volt. Egyike a legrégibb pécsi cégeknek. Alapításának