Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)
Történettudomány - Nagy Marianna: A Délkelet-Dunántúl (Baranya és Tolna megyék) helye a magyar agrárium térszerkezetében a 20. század elején
112 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) A m agy si г mczuga/.tlasag regionális szerkezete a elusíer-flt'in/,és alapján 1. térkép 1. Északnyugat-Dunántúl 11. Keleti átmeneti régió Nagyrégiók 2 Délnyugat-Dunántúl 12. Északnyugati Felföld 4. Közép-Dunántúl 13. Északi Felföld 5. Délkelet-Dunántúl 14. Északkeleti Felföld 1-5. Dunántúl és Kisalföld 6. Kisalföld északi része 15. Délnyugat-Erdély 6-9. Nagyalföld 7. Duna-Tisza köze 16. Dél-Erdély 10-11. Északi és keleti átmeneti régió 8. Tiszántúl 17. Kelet-Erdély 12-13. Északi Felföld 9. Dél-Alföld 18. Erdélyi Medence 14. Északkeleti Felföld 10. Szlavónia 19. Horvát megyék 15-18. Erdély 11. Északi átmeneti régió 20. Tengermellék 19-20. Horvátország hogy egy viszonylag újfajta 14 módszer, a cluster-analízissel végzett vizsgálat során létrejött 'Dunántúl és Kisalföld' nagyrégiót (1. térkép) 5 alrégió alkotja: a Kisalföld (Bars, Nyitra, Pozsony), Északnyugat-Dunántúl (Mosón, Sopron), Délnyugat-Dunántúl (Vas, Zala), Közép-Dunántúl (Fejér, Győr, Komárom, Somogy, Veszprém) és Délkelet-Dunántúl (Baranya, Tolna). A matematikai statisztika módszerei közül a clusteranalízis 15 a legalkalmasabb arra, hogy a vizsgált területi egységeket típusokba, homogén vagy egymással rokon csoportokba sorolja. A megyékből ilyen módon létrejött csoportok azonban nem okvetlenül alkotnak öszszefüggő területet, régiót, a kutatónak kell rekonstruálnia az összefüggő területeket alkotó nagyobb egységeket. A mezőgazdaság mindhárom szektorát jellemző és a legfontosabb befolyásoló tényezőket kifejező változókkal végzett cluster-elemzés alapján 21 illetve 20 agrárrégió különíthető el Magyarországon. Egy megye, az erdélyi Brassó alkot egy külön csoportot, mert a clusterelemzés valamennyi változata határozottan elkülönítette a szomszédos erdélyi megyéktől, s általában a Kisalfölddel vagy a nyugat-dunántúli megyékkel sorolta egy csoportba. Brassó azonban egyike volt az ország legkisebb megyéinek s lakosságának 40%-a Brassó városban élt. Ezért indokolt, hogy ne kezeljük külön régióként, hanem soroljuk be a dél-erdélyi agrárrégióba, ahová területileg is tartozik. A 20 agrárrégió egy részét bizonyos ismérveik rokonsága alapján a cluster-elemzés nagyobb régiókká kapcsol egybe, ha a clusterek számát csökkentjük. így jön létre többek között a már fentiekben emlegetett Dunántúl és Kisalföld elnevezésű nagyrégió, valamint a 14 megyéből álló Nagyalföld vagy a 7 megye alkotta Északi Felföld. A hét mezőgazdasági nagytáj közül valamennyi változó szerint a Dunántúl és a Kisalföld, valamint a Nagyalföld volt az a két nagyrégió, amely a mezőgazdasági szempontból legfejlettebb, leghatékonyabb gazdálkodást űző megyéket foglalta magába. Az Alföld északi és keleti peremén húzódó, az igazi alföldi táj és a dombos-hegyes vidékek között öszszekötő kapcsot alkotó átmeneti régió, valamint a hét
