Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Természettudományok - Muskovits József–Hegyessy Gábor–Rahmé Nikola: Adatok Magyarország díszbogár-faunájának ismeretéhez (Coleoptera: Buprestidae)

A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve J 46-47 (2001-2002 | 13-24 [ Pécs, 2003 Adatok Magyarország díszbogár-faunájának ismeretéhez (Coleoptera: Buprestidae) MUSKOVITS József, HEGYESSY Gábor és RAHMÉ Nikola Abstract: Data to the knowledge of Hungary's buprestid fauna (Coleoptera: Buprestidae). KASZAB (1940) published the occurrence of 106 buprestid species or subspecies from the territory of the present Hungary. From the 106 species - in our opinion - 10 species have never been living in Hungary, and they have got on the Kaszab's list because mislabelling, or importing with their foodplants, or taking over false literature data. After 1940 the occurrence of 22 buprestid species have been proved in Hungary and therefore 118 species and subspecies occur today undoubtedly in Hungary's fauna. The new species and the species omitted from the Hungarian fauna list are described in a few words. The data of the first founds and the first publications are also published, just as the present buprestid fauna list of Hungary. Bevezetés Magyarország díszbogarait illetően három összefoglaló jellegű mű jelent meg. Az első KUTHY (1896): Buprestidae - In: „A Magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni HungariaeJ, III. Arthropoda", a második CSÍKI (1909-1915): „Magyarország Buprestidái", a harmadik KASZAB (1940): „Die Buprestiden Ungarns, mit Beschreibung neuer Formen (Coleopt.)". KUTHY lelőhely adatokat, CSÍKI határozókulcsokat, KASZAB lelőhely adatokat közölt. A három mű megegyezik abban, hogy az első világháború előtti Magyarország területére vonatkozóan dolgozta fel témáját. A továbbiakban Magyarország alatt egyértelműen csak a jelenlegi Magyarországot értjük. Magyarországról KUTHY 89, CSÍKI 91, KASZAB 106 fajt közölt. MUSKOVITS és HEGYESSY 2002-ben „Magyarország díszbogarai (Coleoptera: Buprestidae)" címmel elkészítette Magyarország (118 faj, ill. alfaj), és a tágabb értelemben vett Kárpát-medence (171 faj, ill. alfaj) díszbogarait tartalmazó összefoglaló művét, amely tartalmazza a határozókulcsokat és a részletes lelőhely-jegyzéket is. A lelőhely-jegyzék a hozzáférhető múzeumi - beszámítva a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező Magyar Természettudományi Múzeumot is (a továbbiakban: MTM) és a magán-gyűjteményekben található példányok módszeres feldolgozása során nyert adatok alapján készült. A fent közölt számokból látható, hogy az 1940 óta eltelt idő alatt a magyarországi díszbogár-fajok száma jelentősen megnőtt, annak ellenére, hogy több, az említett művekben eddig hazai fajként közölt faj viszont nem tekinthető a magyarországi fauna tagjának. A gyűjtemények feldolgozása után ugyanis megállapíthattuk, hogy KUTHY (1896) által hazai lelőhelyről közölt Anthaxia umbellatarum, Anthaxia lucens, Anthaxia sepulchralis, Meliboeus episcopalis és Agrilus mendax fajok nem élnek Magyarországon, ezért csak 84 faj marad az általa közölt fajlistában. A CSÍKI (1909-1915) által közölt Anthaxia scutellaris, Anthaxia lucens, Anthaxia sepulchralis, Meliboeus episcopalis és Agrilus mendax fajok nem élnek Magyarországon, és ennek következtében csak 86 faj marad az általa közölt fajlistában. KASZAB (1940) fajlistájában szereplő fajok közül a Dicerca moesta, a Buprestis splendens, a Phaenops knoteki, az Anthaxia rossica, az Anthaxia lucens, az Anthaxia sepulchralis, a Meliboeus episcopalis, az Agrilus calcicola, az Agrilus mendax és az Agrilus viridicaerulans rubi fajok nem élnek Magyarországon, ezért csak 96 faj marad a fajlistában. Állítjuk ezt annak ellenére, hogy némelyik fajból (Dicerca moesta, Buprestis splendens, Phaenops knoteki és Anthaxia rossica) van hazai példány az MTM gyűjteményében. Ezeket a tápnövénnyel behozott, és itt kikelt példányoknak tartjuk. Azonban lehetséges az is, hogy valamely faj téves lelőhelyadat, vagy pontatlan meghatározás, vagy megbízhatatlan irodalmi adat átvételével kerülhetett be a fajlistába. Az egyes fajoknál később ezt részletesebben is kifejtjük. A továbbiakban az új fajok vonatkozásában KASZAB (1940) művét vesszük alapul. Ehhez képest új fajok a következők: Sphenoptera petriceki, Lampra dives, Lampra mirifica, Palmar festiva, Eurythyrea aurata, Kisanthobia ariasi, Melanophila acuminata, Phaenops formaneki, Anthaxia plicata, Anthaxia semicuprea, Anthaxia suzannae, Anthaxia istriana, Anthaxia similis, Chrysobothris igniventris, Meliboeus graminioides, Meliboeus subulatus, Agrilus guerini, Agrilus kubani, Agrilus viscivorus. Nevezéktani változások (ti. alfajból faj lett) miatt tekinthető „új" fajnak az Agrilus delphinensis, az Agrilus populneus és az Agrilus Salicis. Új fajok Magyarország díszbogár faunájában Sphenoptera (Chilostetha) petriceki OBENBERGER, 1949 - Petricek-gyalogdíszbogár Közép-európai elterjedésű, 4,0-6,0 mm nagyságú, bronzos-rezes színű, csak kissé fénylő faj. A lárvák aszúszegfű (Petrorhagia proliféra) gyökereiben élnek. Hazánkban a szórványosan előforduló, ritkább fajok közé tartozik. Megjegyezzük, hogy Obenberger magyarországi példányok alapján írta le ezt a fajt. Régebben is gyűjtőt-