Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)
Néprajz - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. IV. Szentháromság emlékek és útmenti szobrok
154 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 44-45 (1999-2000) volt, az első pestis napfordulóján... 1717-ben a szoborcsoportozatot bearanyoztatták... Az aranyozás költségét erkölcsi kihágások bűntetéspénzeiből gyűjtötték össze." 10 A szobor állapotának romlása miatt egy újabb pestisjárvány után, 1740-ben Berchardt András kőszobrász díszesebb kompozíciója került felállításra. A ma is álló változat, Kiss György alkotása, 1908-ban készült. A belvárosi plébániatörténet tanúsága szerint a harmadik emlékoszlop, az első változat ikonográfiái programja szerint fogalmazódott. Megformálását tekintve a pécsi emlék mintájára készítették Szekszárd (1753), Bátaszék (1794), Bonyhád (1796), Pécsvárad (1816), valamint Tolna (1823) főterén álló Szentháromság oszlopokat. A szekszárdi emléket az 1739-40-es pestisjárvány megszűntére emelték. A szobrok alatti akrosztichont rejtő latin felirat szerint: „ÁLDASSÉK ÉS DÍCSÉRTESSÉK A SZEKSZÁRDIAKAT PESTIS-VÉSZ IDEJÉN VÉDŐ SZENTHÁROMSÁG" „A LEGJELESEBB GRÓF TRAUTHSON JÓZSEF APÁTI KORMÁNYZÓSÁGA ALATT EMELTETETT FOGADALOMBÓL A KIVÁLÓ PINCZÉS ÚR BÍRÓSÁGA ALATT SZERENCSÉSEN BEFEJEZTETETT". A Szentháromság oszlop a hagyomány szerint elsősorban a húsvét hétfői liturgiához kapcsolódott, ugyanis a helybeliek a szentelni való ételneműt az oltármenzára és a szobor posztamensére helyezték. Korai példa az 1755-ben Dunaföldváron emelt kompozíció is. A függőlegesen hármas tagolódású, mozgalmas ornamentikájú oszlopon, felül a Szentháromság trónol, alatta felirat: „GLORIA PATRI ET FILIO ET SPIRITUI SANCTO" („Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek"), a középső mezőben Immaculata, alul a volutadíszes posztamensen, Szt. Rozália domborműve látható. Az oszlop két oldalán Sz. Rókus és Szt. Vendel újabb szobra áll. Valószínű, hogy az idők folyamán a korábbiakat kicserélték. A pécsváradi emlék (1816) plasztikai részletei jellegzetesen példázzák, hogy az ábrázolt védőszentek kapcsolatosak a helyi kultusz-hagyományokkal. Az oszlop négyágú talapzatán Szt. Rókus, Vendel, Flórián, Sebestyén és Páduai Szt. Antal szobrai állnak. Lent domborművek: György, a város védőszentje, Rozália és Borbála, elől Szűz Mária mennybemenetele, az angyalok társaságában látható. Az 1920-as évekig pl. május 4-én, Pécsváradon a fazekas-kályhás iparosok és kovácsmesterek, élükön a hadastyánok testületével, fáklyás körmenettel járultak a Szentháromság oszlop Szt. Flórián szobrához, és ott együtt elimádkozták a Mindenszentek litániáját. Ugyanúgy a bányászok is Szt. Borbála ünnepén, védőszentjük domborművű képe előtt processzióval adoráltak. A Szentháromság emlékek sajátos átmeneti típusa a három oszlop fejezetére komponált szoborcsoport. Első példáját a bécsi kapcsolatokkal rendelkező kegyúr, Batthyány Fülöp állíttatta, 1775-76-ban, Bolyban, ъъ egykori birtokközpontban. Az osztrák szobrász Johann Martin Fischer az egylényegű három isteni személyt a kor jellegzetes ikonográfiái megfogalmazásában jelenítette meg. A háromszög alaprajzú, erőteljes talapzaton a hármas egységet jelképező, három, kompozit fejezetű hengeres oszlop tartja a szélesen kiugró párkányt és a földgolyón trónoló Szentháromságot. Hasonlóan a kegyúri kápolna vagy kálvária állításokhoz, a kvalitásos plasztikai alkotások is az uradalom többi településén és vonzáskörzetében a Szentháromság szoborkompozíciók alaptípusát teremtették meg. így föltehetőleg a bólyi szolgált mintául a dunaszekcsői Szentháromság oszlop megfogalmazásához, amelyet a Bésán uraság állíttatott. Alapépítménye szinte azonos a bólyival, itt a Szentháromság földgolyó helyett felhőn trónol. A 18-19. század fordulóján készült. Hasonló megfogalmazású a szebényi, az iregszemcsei, valamint a döbröközi Szentháromság oszlop is. A Szentháromság emlékek harmadik változata a fentiek egyszerűbb népi variánsaként, a négyzet vagy kör-keresztmetszetű oszlopon trónoló Trinitás. A 18. századi barokk formától kiindulva a 20. század első negyedéig legnagyobb számban ez a csoport található a Dél-Dunántúlon. Egyik legkorábbi példája Újpetréről ismert. Ez a megoldás ikonográfiái szempontból is figyelemreméltó: A felhőkön térdeplő Szűz Máriát az Atya és a Fiúisten együttesen koronázzák a Mennyek Királynőjévé. A voluta díszes és tojássoros-párkányzatú oszlop lábazatán „DER ALLERHEILIGSTEN DREIFALLTIGKEIT ZU EHREN 1793" olvasható. Az oszlop két oldalán különálló talapzaton Szt. Anna és Joachim szobra látható 11 . Hasonló kompozíció - a Szentháromság megkoronázza Szűz Máriát - a Pécs-Donátusi szőlőhegy felé vezető úton egy ház homlokzatának fali fülkéjében látható A homokkőből faragott dombormű a 19. század közepén készülhetett. Vókányban, a török hódoltság során elpusztult Szt. Trinitás bencés kolostor felé vezető út mentén áll, az 1848-ban készült Szentháromság oszlop. A négyzetes keresztmetszetű pilléren trónol a naiv szuggesztivitással megformált Szentháromság. Ebben a típusváltozatban készült és kutatásunk szerint példaértékű, Gianone János 1847-ben, Dombóváron, a plébániatemplom előtt felállított Trinitása. A volutadíszes fölfelé keskenyedő pilléren fölfelé csavarodó felhősor látható, melynek fejezetén, felhőn trónol a Szentháromság. A talapzat keretezett részén felirat olvasható: „DICSŐSÉG AZ ATYÁNAK A FIÚNAK ÉS SZENT -LÉLEKNEK". 12 Gianone János azonos kompozícióval és megfogalmazásban, 1850 körül, Marokra is faragott Szentháromság oszlopot. A talapzaton kétoldalt Szt. József és Szt.
