Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)
Néprajz - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. IV. Szentháromság emlékek és útmenti szobrok
156 A J12UPANN0NÏUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 44-45 (1999-2000) álló szobra, amelyet a hódoltságot követően, az első földesúr gróf Wallis Olivér állíttatott már 1720-ban. Nepomuki Szt. János patrociniumát, a szent kanonizációját követően, 17 évvel később, 1746-ban, Bolyban alapította Batthyány Károly. A plébániatemplom felszentelésének évében a névadó szent szobrát is felállították a templom külső oldalfalának fülkéjében. A szobor alatt az állítás éve 1762, valamint a renoválások évszámai olvashatók (1895, 1924, 1988). 1853-ban a templomfelújítást követően a templomon kívül, az ún. „via regia" mellett is felállították Nepomuki Szt. János szobrát. Ez időtől válhatott szokássá, hogy a szent névünnepén, a település templombúcsúján, a szentmisét követően körmenet vonult a szoborhoz, ahol közösen elmondták a Mindenszentek litániáját. A processzión a kegyúri család tagjai mindig részt vettek. Nepomuki Szent János tiszteletére különösen szép emlékek találhatók a Duna térségében, természetesen távolabb, a patakok és hidak mellett is. A 18-19. századi példák ikonográfiái jegyei azonosnak mondhatók. A szent papi öltözetben- fején biretummal, karingben, stólában, galléros köpenyben, áll, és a kezében tartott feszületre tekint. Helyenként a feszülettel együtt tartja a mártíromságot jelképező pálmaágat is. Eszterházy Pál László pécsi püspök, 1793-ban életnagyságúnál nagyobb kőszobrot faragtatott a mecseknádasdi Réka-patakon elkészült hídra, melyet körmenettel vitték a helyszínre, ahol felszentelték. 1816 júniusában a víz a hidat elvitte és a szobrot is ledöntötte, ezért 1819-ben helyreállították a hidat és a szobrot újra elhelyezték rajta 15 . Somogyhárságyon a Festetics kegyúri család állíttatott a falun átfolyó patak hídja mellett szobrot a szent tiszteletére. A barokk mozgalmasság jegyeit magán viselő alkotás talapzatán olvasható „ FECIT JOS. BUK" valamint „V. ECCLESIIS 1794." Arról nincs tudomásunk, hogy a pécsi illetőségű Buck József (17551815) rajziskolai tanár és építész kőfaragással foglalkozott volna. Feltételezzük, hogy apósa a híres pécsi szobrász Spett Ferenc az ő terve alapján kivitelezhette Nepomuki Szt. János szobrát. A 18-19. század fordulóján készült Nepomuki Szt. János szobrok stílusjegyeik alapján a kvalitásosabb barokkhoz állnak közel (Závod, Miszla, Szederkény, Báta, Dunaszekcső, Mohács), a későbbi változatok többnyire népi megfogalmazásuak {Dombóvár, Patacs, Bonyhád stb) Népi kőfaragás szempontjából a legjelentősebb csoportot alkotják a Szt Vendel szobrok. Szt. Vendel a pásztorok és nyájaik védőszentjének kultusza a német telepesekkel érkezett hazánkba. A VIVII. század fordulóján frank földön élt szent legendája szerint királyi mivoltát megtagadva Rómába zarándokolt, majd a Rajna vidékén lett remete és pásztor. Kultuszának központja a Saar-vidék, ereklyéit is itt őrzik, Sankt Wendel városában 16 . A Vendel szobrok állítását elsősorban az állattartó faluközösségek, pásztorok szorgalmazták. Ők gondoskodtak a szobrok felújításáról is. A provinciális megfogalmazású emlékeket többnyire a falu határába, a legelők felé vezető út mellé állították. A posztamensen az alapítók neve, valamint az állítás éve olvasható. Baranyában 11 szobor, Tolnában 21 áll. Az ábrázolás-változatok helyenként viselettörténetileg is figyelemreméltóak. A 19. századi szobrok híven tükrözik a dél-dunántúli német férfiak mintegy 100 évvel korábbi haj- és ruhaviseletét, (térdnadrág, csatos cipő, galléros köpeny, tarisznya). Legendája nyomán, a régebbi változatokon lába alatt koronával és a mellette fekvő állatokkal (ökör, bárány, kutya) ábrázolják, kezében zarándokbot vagy a szórólapát 17 . A régiesebb megfogalmazású szobrok a jelentősebb állattartó faluközösségeknél láthatók (Cikó, Véménd, Geresd, Gyulaj, Döbrököz, Grábóc, Várdomb, Bikács, Szakály, Ófalu stb.). Végül csak néhány példát említenénk a területünkön előforduló, ritkábban ábrázolt szentek szobrairól. Különösen a német ajkúak lakta falvakban terjedt el Szt. Bálint (Valentin) tisztelete 18 . Testi, lelki betegségekben imádkoztak hozzá gyógyulásért. Homokkőből készült, festett szobrát Cikön, 1914-ben a bonyhádi kőfaragók készítették. Ezen a szentet püspöki ornátusban, süveggel ábrázolják, kezében püspökbottal. Rendhagyó módon könyv helyett irattekercset tart a kezében. Székely szab áron egy kereszt talapzatán áll Szt. Bálint szobra. Attribútumok nélkül papi ornátusban, palástban, püspöksüvegben, mindkét kezével palástja csatját fogja. Sags János és Anna állíttatta betegségből való felgyógyulásuk emlékére, 1876-ban. Bálint /Valentin és Vendel helyi kultuszának keveredésére vall, hogy „... régebben ide terelték az állatokat egyházi áldásra" 19 . Szt. Donát a szőlővidékek védőszentje, aki a néphit szerint az égiháborúk idején hatékony segítő. Závodon szobra, Tolnában pedig a Szentháromság oszlop mellékalakjaként látható. A pestisjárványok védőszentjének, Szt Rókusnak 1901-ben állítottak szobrot a virágosi templom előtt. Megformálása, annak ellenére, hogy kései példa, mégis szinte klasszikusnak mondható. Máriakéménden, Baranya egyik kistáji búcsújáróhelyén áll Antiochiai Szt. Margit egyedülállóan szép népi ábrázolása. Margit egyik kezével a bűnt jelképező sárkányra, másik kezével az ég felé mutat. A szobor talapzatán csak a felújítás éve, 1904 olvasható. Keletkezésének időpontját nem ismerjük. Eredetileg Mariakéménd és Monyoród határán állt, így két falu versengett hovatartozásáért. Valahányszor elmozdították, nagy égiháború tört ki a környéken, így vált Margit "Gréti" a helyi szólás szerint „Wetterstatue" -vá 20
