Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)
Néprajz - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. IV. Szentháromság emlékek és útmenti szobrok
LANTOSNÉ IMRE M.: SZAKRÁLIS TÁJ ÉS KULTUSZ A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN IV. 157 Német nyelvterületen a középkorban, a 14. századtól többfelé állítottak határjelzőként un. képoszlopot (Bildstock), olyan út menti, kőből faragott, vagy téglából falazott építményeket, melynek felső részén szakrális témájú képeket helyeztek el. A korai példákon feszület, keresztcsoport, másutt Szűz Mária ábrázolások láthatók. A későbbi évszázadok folyamán a képoszlopok formaváltozatai gazdagodtak. Az építmények fülkeszerű mélyedésében már a védőszentek képeit és szobrait is elhelyezték. A képoszlopok fából készült változatai főleg az Alpok vidékén találhatók. Ez az emlékanyag a Dél-Dunántúlon szinte kizárólag a németek lakta községekben látható. A kőben gazdag vidékeken, így többek között a Mecsek körzetében is készültek kőből faragott képoszlopok, de többségüket azonban téglából falazták, vakolták és meszelték. Tetejét cseréppel fedték. Kőből faragott változatuk látható Hásságyon és Hímesházán. Téglából falazott áll Olasz községben, Kisnyárádon, Babarcon, Somberekén és Szajkón. Csak az emlékezet őrizte meg Hirden, ahol fali fülkéit Szt. Antal, Flórián, József és Vendel képei díszítették. Szederkény és Boly között egy korábban már elpusztult képoszlopon Szt Bálint, Flórián, Vendel és a Szentcsalád képe volt látható. 1 vő. FRICSY Ádám: A pécsi jezsuita misszió történetéből (16121686). In: Baranya IV. évf, 1991./ 1-2. 143-151. Pécs,1991. továbbá: GALAMBOS Ferenc: A pécsi jezsuiták működése 16871728. Budapest, 1942. 2 Az ünnep teológiai értelmezése: „...Szűz Mária, akit Isten az Ige hordozására kiválasztott, nemcsak bűn nélkül élte le egész életét, hanem fogantatásának első pillanatától kezdve még az eredendő bűn szeplöjétől is mentes volt." Ez az ünnep tehát Szt. Anna fogantatásának emléknapja. RADÓ Polikárp: Az egyházi év. Bp. 1957.169. Ünnepe, december 8. ъ BÁLINT Sándor: Ünnepi kalendárium. I. Budapest, 1977. 260. u Nepomuki Szt. János 1350-93 között IV. Vencel király udvari lelkésze. Legendája szerint kínzatása ellenére a királynő gyónási titkát nem adta ki, ezért Vencel király a Moldvába dobatta. A vízen csoda történt, holtteste nem süllyedt el és fejét 5 csillag övezte. Maradványai felemelésekor 1919-ben, nyelvét sértetlenül találták meg. Ünnepe: május 16. 4 A kötet tk. Pater Nikolaus KELLER: Compendium Vitae Sancti Pastorális, Eremitas et Abbatis Wendelini с. 1704-ben megjelent munkája, melyhez a PADÁNYI BÍRÓ Márton püspök az előszót írta. 5 Müller, Wolfgang: Katholische Volksfrömmigkeit in der Barockzeit. In Barock in Baden - Württenberg. Bd. II. Karlsruhe, 1981. 402. 6 Descriptio Phisico, Politico, Topographica comitatus Baranyensis 1785. OSZK Fol. Lat. 289. 7 vő. HAAS Mihály: Baranya. Pécs, 1845. 8 BmL. Megyefónöki általános iratok IV. 152. XII. 13. 1854. 7-4470. Bárban is állt egy „Virginis Mária Bildstock?'. A hagyomány szerint Ébner Ignác bíró 1910 körül lebontatta. Majd megbetegedett, ezért két év múlva újra felállíttatta 21 . Boly és Nagynyárád között Szt Teklának állítottak emléket. Szt. Teklát a legenda szerint Szt. Pál térítette a keresztény hitre. Tisztelete a keleti egyházakban terjedt el, nálunk azonban csak a 18. században vált ismertté. A jó halál védőszentjének tartották. A bólyi plébánia Kegyes Alapítványi jegyzőkönyvében megemlítik, hogy 1807. július 13-án Göller Ádám a Nagynyárád felé vezető úton felállítatta Szent Tekla képoszlopát. Ezt a tényt 1829-ben Szepessy Ignác egyházlátogatási jegyzőkönyve is megerősítette. A képoszlopot 1891-ben az alapítvány összegéből megújították és fali fülkéjébe a szent új, olajfestésű képét helyezték. A téglából emelt, négyzetes alaprajzú, cserépzsindellyel fedett sátortetős kis építmény boltíves fali fülkéjében a II. világháborúig még látható volt a fenti kép. Miután a képoszlop elpusztult, a szent tiszteletének hagyománya is feledésbe merült. 9 Később 1772-ből ismert a pécsi kőfaragó-kőműves céhprivilégium, melyet Mária Terézia királynő adott ki. Az 1821-ben, Pécsvárad mezővárosában alapított vegyescéh keretében szintén működtek lapicidák. 10 VÖRÖS Márton: A Széchenyi tér regénye. Pécs, 1963. 46-48. 11 L. IMRE Mária: Kőfaragómühelyek és a kőfaragás emlékei a DélDunántúlon. In. Ethnographia CVIII. (1997) 1-2. 42. 12 A műemléki táblán a készítés éve 1848 téves, mert a dombóvári História Parochiae szerint a szentelés 1847. Május 17-én volt. 13 Erre vonatkozóan több korabeli számlát ismerünk. Pl. 1912. május 11-én Czema Rezső tolnai cím-, szobafestő és mázoló, özv. Fojdl Ferencnének kiállított számláján így összegzett: „Tolnai rom Kath. szent egyház melletti Kő szobrok u. m. Sz. József, Boldogasszony, Szent Flóris festése, Feszület festése Községház előtti Szent János szobor festése összesen 76 koronáért." 14 vö. IMRE, Maria: Töpferei in Nadasch/Mecseknádasd und Altglashütten/ Óbánya. In. Ungarndeutsches Handwerk I. Budapest, 1986. 283,285. 15 História Parochiae Nádasd. Kézirat A 159. 16 BÁLINT Sándor: 1977. II. 385. 17 Lexikon Der Christlichen Ikonographie 8. Bd. Rom, FreiburgBasel-Wien, 1990. 593-594. 18 vö. BÁLINT Sándor: 1977 I. 220-223. 19 PESTI János: Baranya megye földrajzi nevei II. Pécs, 1982. 307. 20 A szoborhoz többféle legenda fűződik. Ld. BÁLINT Sándor 1977. 44-45. 21 PESTI János: 1982. II. 283. A fényképeket Lantos Miklós készítette. A kutatás és a feldolgozás az OTKA-T 026586. sz. pályázatának támogatásával készült. Jegyzetek
