Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998) 5-26 Pécs, 1999 A Dráva baranyai holtágai Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések DÉNES Andrea és ORTMANN-né AJKAI Adrienné DÉNES, Andrea & ORTMANN-AJKAI, Adrienne: Oxbow lakes of river Dráva in Baranya county (South Hungary). General and botanical description and problems of nature conservation. Abstract. This paper gives a short general and botanical description of 46 oxbow lakes of river Drava in Baranya county, enumerating most important plant communities, protected and rare plant species and other botanical values. Authors point out some nature conservation problems and make some proposals. Bevezetés A Dráva balparti alföldje - a Dráva-sík - egyike Ma­gyarország legnagyobb nedves síkságainak, egy mára világszerte felértékelődött, változatos, élőhelyekben gazdag tájtípusnak. A Dráva szabályozása, az árvízvédel­mi töltések megépítése a területet megfosztotta a rend­szeres elárasztástól. A talajvíz és a - hazai síkságaink viszonylatában - magas éves csapadék hatására azonban, vizes élőhelyek még mindig nagy számban és gazdagság­ban fordulnak elő területén. A holtágak, morotvák e tájtípus talán legjellegzetesebb elemei, rövid - emberélet­tel összemérhető - élettartamú képződmények. A folyóról lefűződve, levágva, a feltöltődési szukcesszió hatására, különböző stádiumokon keresztül évtizedek alatt eltűn­nek. Élőviláguk éppen azért olyan sokszínű, mert egy nagyobb táj viszonylatában - koruktól függően - e szukcessziós folyamat különböző lépcsőfokait képviselik. Dolgozatunk a több éve folyó Dráva menti kutatások­kal érintett baranyai holtágak, kisebb morotvák, tavak és gürük - ahogy az Ormánságban a vizes lefolyástalan mélyedéseket nevezik - megismeréséhez szolgál rövid általános és botanikai jellemzéssel. A felsorolás és a jellemzés sem teljes, de reményeink szerint alapul és segítségül szolgál további természetvédelmi, botanikai és zoológiai kutatásokhoz. Korábbi kutatások A Dráva holtágakra vonatkozóan elsőként KITAIBEL (in HORVÁT 1942; GOMBOCZ 1945) közöl néhány jellemző fajt, bár magyarországi útjai kevésbé érintették ezt a területet. SIMONKAI (1876) többek között Aldrovanda vesiculosa-t talál Gordisán, majd máshol, Sellye, Dráva­sztára közelében is. Később BOROS (1925), akinek kutatásai szintén érintették ezt a területet, már hiába keresi a növényt. HORVÁT (1942, 1944, 1958, 1975, 1976, 1977) florisztikai dolgozataiban további fajok előfordulásairól szerezhetünk tudomást. KLUJBER et al. (1963) és VöRöss (1964,1965) acún-szaporcai holtágból közölnek florisztikai és cönológiai adatokat. A holtágak zonációs és szukcessziós viszonyait tárgyalja KOVÁCS és KÁRPÁTI (1973, 1974); míg HORVÁT és SZABÓ (1986) néhány védett növény előfordulásáról tudósít. A legújabb kutatások eredményei (BORHIDI et al. 1994; О. AJKAI 1996,1997a, 1997b, O. AJKAI és DÉNES 1997, DÉNES et al. 1998; KEVEY 1998, PÁLFAI L. 1998) részben a terület "fehér folt " jellegét, részben azt bizonyítják, hogy nehéz megismerni ezeket a folyamatosan változó átalakuló, élőhelyeket. A Dráva holtágak vegetációja A Dráva baranyai holtágai koruktól függően, különböző szukcessziós stádiumokat képviselnek. A nagy nyílt vízfelülettel rendelkező holtágaktól elkezdve, a teljesen feltöltődött láp- vagy ligeterdővel borított holtágakig, minden előfordul a területen.(A dolgozatban nem foglal­kozunk velük, de tulajdonképpen a Dráva-sík több nedves rétje is ilyen régen lefűződött, feltöltődött holtág, amiben az évtizedes, sőt évszázados kaszálások hatására réti növénytársulások alakultak ki.) A szukcesszió első lépcsőfokait képviselő nyíltvízi úszó- és lebegő hínártársulások közül a következők jel­lemzők a területen: Lemnetum minorís, Lemno minoris­Spirodeletum, Salvinio-Spirodeletum, Lemnetum trisulcae, Lemno-Hydrocharietum morsus-rani, Lemno-Utricularie­tumés ritkábban Wolffietum arrhizae, valamint Riccietum fluitantis. Ezek évente igen változó mennyiségben jelennek meg, és alkotnak társulást. A Dráva mentén ritka kolokános (Stratiotetum aloidis) csak három helyen fordul elő, hasonlóan ritka - társulásalkotóként - a Ceratophyllum demersum és Ranunculus triehophyIlus, valamint a behurcolt Elodea canadensis is. A gyökerező hínárnövények közül a leggyakoribb Nuphar lutea és

Next

/
Oldalképek
Tartalom