Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Művészettörténet - Mendöl Zsuzsanna: A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (1863–1900) működése Pécs város mérnöki hivatalában

316 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 4M2 (1996-97) Nálunk lehetséges, hogy az első évben megadja valaki a 700 frt bért, de utóbb nálunk ismeretes szalmatűz lohadta után mégiscsak nyakába szabadulna a városnak a pazarköltségű kioszk, minden várható haszna nélkül. Azért a mérnöki hivatal most olcsóbb, de a célnak megfelelő épületet tervez, mely az előbbinek beosztásától teljesen elütő, igen csinos pavilonnak ígérkezik. Ez legföljebb 6-7 ezerbe kerül. Nem készül téli palotának - ez szükségtelen fényűzés lenne, mert nálunk az effélére nincs szükség, de lesz belőle kedves nyári hűselő, ahol a szabadban körös körülfutó verandán kellemes üdülés esik a délutáni sétáló közönségnek. Bent az épület közepén tágas terem áll rendelkezésre azon esetre, ha a közönséget eső lepi meg." 24 NOVAK László: A három város építészete. Nagykőrös, 1989. 420. p. 272. kép, XXVI. tábla 25 BmL Polgármesteri iratok mutatói 13926/1885. dec. például a Lehmann és Venczel cég által küldött mutatvány építészeti könyv tárgyában a mérnöki hivatal jelentése. Valószínűleg a mérnöki hivatal vásárolt rendszeresen segédkönyveket, folyóiratot is. A mintalap a vaskerítéshez BmL Pécs v. tanácsa különkezelt iratai IV. 1406. Külön ügyek 135. doboz: 60. Ugyanott olvasható, hogy Klein István városi osztálymérnök 1894. dec. 3-án még drótháló helyett fakerítést javasolt a tér határolására. 26 LÉVÁRDY Ferenc - LÉVÁRDY Henriette: A historizmus építészete Pécsett. Baranyai Művelődés 1987. 1. 17-21. 27 PN 1895. szept. 13. 3., A püspökvár DK-i sarokbástyájának helyét régészeti kutatás nem tisztázta, a Kioszk építésekor is élt ennek az egykor itt állt bástyának hagyománya, de nincs pontos lokalizációja. Lásd erre vonatkozóan PETROVICH Ede, 4. jegyzet 197. „ ...eldöntetlen maradt továbbra is a kérdés, a mai kioszk a délkeleti barbakán alapfalaira van-e építve, vagy csak annak körvonalait utánozza." „A vár délkeleti sarkát eredetileg félkörös, a bárbakánhoz hasonló saroktorony zárhatta le, amelyet azonban a törökök sokszög alaprajzúvá építettek át. Az elpusztult saroktorony helyén ma a sokszög alaprajzú kioszk kupolás épülete áll." G. SÁNDOR Mária: A pécsi püspökvár és városfalak kutatása. A régészeti műemlékvédelem. Az Egri nyári egyetem előadásai. 1986.50. 28 "Hermanng itt már csak támpillérekkel megerősített vékonyabb falazatot jelez, míg Haüy rajzából a fal mögött padkás bástya és lőréses védmű olvasható le, sajnos azonban a kisléptékű másolatból a helyzet véglegesen nem tisztázható. A várplébánia pincéjében végrehajtott ásatások során csak a Hermanng által jelzett falrészletek kerültek elő." GOSZTONYI Gyula: A pécsi vár. Pécs sz. kir. város Majorossy Imre Múzeumának 1939-1940. évi Értesítője. Pécs (1941) 64-65. HÁRSFAI István, Dunántúli Napló 1976. júl. 23. 3. „... a vár másik sarokbástyája kb. a Sétatéri Kioszk alatt van. Itt viszont már nagy ütemben folyik a munka: a fölszedett burkolat visszaállítása és stílszerű, alacsony kőfalak fölépítése." HALLAMA Erzsébet: A középkori Pécs maradványai. Dunánmii Napló 1976. aug. 25. 3. 29 PN 1896. máj. 20. 5., jún. 10., szept. 11. 3. 30 PN 1897. jún. 4. 4. 31 PN 1897. aug. 7. 4., Zenei rendezvényekkel is megpróbálták a kioszkot népszerűsíteni: Farkas Sándor zenekara adott esti hangversenyt. PN 1898. aug. 19. 5. 32 PN 1898. júl. 21. 33 Pécsi Közlöny 1899. febr. 19. 5. 34 PN 1897. okt. 8. 2-3. 35 Pályázati hirdetmény 16455/1898. sz. osztálymérnöki állásra, amely lemondás folytán üresedésbe jött, 1300 frt. fizetéssel, 130 frt. drágasági pótlékkal. PN 1898. júl. 17., és 1899. febr. 19. 7. 36 „Egy beteges, régóta idegbajban szenvedő ember dobta el magától a ránézve oly terhes életet. Kaufer Sándor 40 éves mérnök az öngyilkos, ki mint állami mérnök kezdette pályáját, de ekkor idegbajba esvén, le kellett állásáról mondania. Később kigyógyult és ekkor Pécs városához került osztálymérnöknek. Azonban betegsége csakhamar ismét jelentkezett s a várostól távozván, azóta mint magánzó élt anyja gondviselése alatt. Anyja most fürdőn van s a beteges ember ma reggel revolvert vásárolt s Mária utcai lakásukban szobájába bezárkózván ott délben agyonlőtte magát. A lövések zajára a házbeliek elküldtek dr. Kaufer Mór orvoshoz, az öngyilkos bátyjához, ki a lakást felnyittatván ott találta holtan öccsét. Kaufer Jenő dr. ügyvéd az elhunytban unokaöccsét gyászolja." Pécsi Figyelő 1900. aug. 17. 6. A Pécsi Napló 1900. aug. 17-i (p. 2-3.) és aug. 18-i (p. 3.) számai foglalkoznak az esettel. Itt 37 évesnek említik, idegbajára vonatkozóan annyi derül ki, hogy üldözési mániában szenvedett, és a Mária u. 16.-ban lakott. Édesanyjával, Kaufer Sámuelnéval közös sírban nyugszanak. Fekete márvány obeliszkje (készítette ifj. Vogl J.) a pécsi izraelita temetőben áll, felirata: Kaufer Sándor oki. műépítész megh. 1900. aug. 16-án életének 37. évében. 37 SCHWEIZER József: A pécsi izraelita hitközség története. Bp. 1966. 27. ,31. 38 BmL Pécs Város tanácsülési jegyzőkönyvmutató 12864/1885. dec. özv. Kaufer Salamonná kérvényét leküldi a Honvédelmi Minisztérium 58450. sz. 39 Pécsi Hírlap 1888. ápr. 5. 3. 40 Pécs, 1890. jún. 14. 3. 41 BmL évszám és építési engedélyszám nélküli tervrajz melléklet a 13553/1934 és 35564/1934. Kaposvári u. 27. (Pécs 2. sorsz. 2. hrsz telken) Forbát Arnold és neje Wertheimer Gizella lakóházának átalakításához benyújtott tervnél. 42 PN 1895. jan. 1.5. 43 SZITA Lászlóné: Adatok az iskola 60 éves történetéhez. A Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola jubileumi Évkönyve. Pécs, 1972. 34-41. 44 BmL Tervtár 3009/1. Építési napló szerint 1895. okt. 1-én megkezdték az itt korábban álló ház bontását és az alapok kiásását. 1896. szept. 3-ra az iskola elkészült. Vállalkozó kivitelező: Schlauch Imre, lakatos; Kindl Ferenc, ács: Himmel Ferenc, asztalos: Dinesz György, Tamóczay cementgyár, ifj. Budai Béla mázoló, Hillebrand Ferenc bádogos, Klein Hermin üveges, ifj. Vogl János kőfaragó, Asztalos Nándor kályhaszállító, Rupprecht testvérek vízvezeték. 45 Pécsi Napló 1896. márc. 5. 4. 46 PN 1896. szept. 12. 4. A telek Deák utcára néző részén fog megépülni az új posta igazgatóság. Lásd még Pécsi Napló 1897. márc. 21. 3., „Postapalotát Pécsnek." PN 1898. márc. 6. 1-2. „Az építkezés elhalasztódott." PN 1898. okt. 16. 6. 47 Pécsi Napló 1896. máj. 31. 4. és 1896. júl. 2. 4., BmL Tervtár 3026. 48 Alkotmány u. 38. Makár utcai iskola. BmL Tervtár 3005/1. Kaufer féle alaprajz terveken a lépcsőház nem a mai helyén, a sarokra helyezett, hanem az Attila u. felőli szárny végén van, homlokzatra vonatkozó elképzeléséről nincs tervrajz. Lásd még PN 1897. máj. 15., PN 1899. ápr. 6. 3., 1899. jún. 27. 3., 1899. szept. 8. 4. 49 PN 1896. nov. 10. 3., MADAS József: Pécs régi temetkezési helyei. - A JPM Évkönyve 32 (1987) Pécs, 1988. 79., 81. 50 BmL Tervtár 3032/2.