Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések

8 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) Alsószentmárton 1. Recska (Recské, Recski-tó, Reska, Recsica, Resica, Réka) (6. ábra) Szántóföldekkel teljesen körbezárt -10 ha területű, szinte csak széles nádassal határolt holtág. Vízfelülete ~4 ha, vízmélysége 1,2 m. Egykori horgásztó, elhagyott, összetört stégekkel. Keleti végében kis ligeterdó, északi partján pedig hagyásfákkal vegyes, gyomos cserjesáv húzódik. Növényzet: Nagy területű nádas {Phragmitetum communis, Glyceríetwn maximae, Typhetum latifoliae, Typhetwn angustifoliae) mellett kisebb magassásos {Caricetum acutiformis, Caricetum gracilis, Caricetum ripariae) úszó-lebegő hínárnövényzet a leggyakoribb fajokkal {Hydrocharis morsus-ranae, Lemna minor, L. trisulca, Spirodela polyrhiza, Salvinia natans). Partjának ligeterdó maradványában pirítógyökér (Jamus communis) liánfaj. Keleti végén, gyomos keményfaliget maradványban a vizesebb részeken lápi csalán {Urtica kioviensis) is él. Védett és ritka fajok: Urtica kioviensis, Tamus communis, Salvinia natans, Nymphaea alba. Egyéb értékek: A legnagyobb vízterű holtágak egyike. Védettség, természetvédelmi kérdések: Nem védett, botanikai szempontból kevésbé értékes terület, de még alaposabb vizsgálatot igényel. Amennyiben további értékek nem kerülnek elő, horgásztó lehetne, a többi holtág terhelésének csökkentése érdekében. A szántóföldek felőli vízszennyezés csökkentését szolgálná a holtág köré telepített fás növényzet (erdó és cserjesáv). Cún 2. Szaporcai Ó-Dráva meder (4. ábra) A Szaporcai Ó-Dráva meder részben Cún, részben Kémes-Szaporca településekhez tartozik. Ez a Dráva mente legrégebben, 1969 óta védett, és legjobban ismert holtágrendszere. 1979 ótaRamsari terület is. Állapota jól tükrözi a 30 éves védelem - a többi hasonló holtághoz képest lényegesen csekélyebb zavarás, beavatkozás eredményeit. Egyes part menti erdôrészletek kezdenek őserdő jellegűvé alakulni; ugyanakkor gyors ütemben halad a feltöltődési szukcesszió, a szabad vízfelületeket sokfelé kolokános, nádas váltja fel. E folyamatot minden bizonnyal befolyásolja - gyorsítja - a közvetlen közelben fekvő szántóföldeken folyó trágyázás, műtrágyázás. A máshol intenzívebb horgászat itt csekélyebb mértékű: kevesebb horgászstég és horgász. A fentiek, valamint több évtizedes tudományos adatok (KLUJBER et al. 1963; VÖRÖSS 1964, 1965; KOVÁCS és KÁRPÁTI 1973, 1974) kiválóan alkalmassá teszik egyrészt a természetes szukcesszió, másrészt a védettség eredményeinek tanulmányozására. A hajdan egységes víztükrű holtág a feltöltődés eredményeképpen, ma több tóra tagolódik: Szilháti-tó, Sárga-víz, Külső-Hobogy, Belső-Hobogy, Kisinci-tó. A keleti ág közepén a Kisinci-tó és a Hobogy közötti területen, a földrajzi névtár jelöl egy tavat, Lanka-tóként, de a szukcesszió előrehaladtával ma már nem különíthető el a Kisinci-tótól. Más irodalom (PÁLFAI I. 1997) a Sárga-vizet jelöli Lanka-tóként. 211. Szilháti-tó és Sárga-víz (4. ábra) A Szaporcai Ó-Dráva meder nyugati ága, mely két tóra tagolódik. A Sárga-vizet Lanka-tóként is jelölik (PÁLFAI 1997). Az északi tó a Szilháti-tó, nyílt vízfelülete ~6 ha. A déli tó, a Sárga-víz, ~4 ha, a kettő mocsarakkal együtt -30 ha. K-ről szántóföld határolja. Ny-ról, a Szilháti-tó mellett keskeny fasor, majd szántóföld; a Sárga-víz mellett 150-200 m széles, védett zavartalan, helyenként őserdőszerű fehér nyaras és keményfaliget erdősáv határolja. Mindkét tó zavartalan; horgászstégek nincsenek. Növényzet: Változatos úszó-lebegőhínár (Lemnetum minoris, Salvinio-Spirodeletum, Lemno-Hydrocharietum morsus-ranae, Stratiotetum aloidis) és nádas társulások (Rorippo-Oenanthetum aquaticae, Glycerietum maximae, Phragmitetum communis), lápcserjés (CalamagrostioSalicetum cinereae), és ligeterdők (Leucojo aestiviSalicetum albae, Senecio sarracenici-Populetum albae, Scillo vindobonensi-Ulmetum). A nyílt víz - elsősorban a kolokán (Stratiotes aloides) tömeges elszaporodása miatt - nagyon megfogyatkozott. Védett és ritka fajok: Salvinia natans, Stratiotes aloides; a parti erdőkben: Athyriumfilix-femina, Sanicula europaea. Egyéb értékek: A 30 éve háborítatlan őserdő jellegű parti erdők. Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett. A természetes szukcesszió előrehaladása - melyet minden bizonnyal elősegít a terület szárazodása is - veszélyezteti a vízi-mocsári társulások, élőhelyek létét, ezek fenntartása érdekében valamilyen beavatkozás megfontolandó. 212. Belsö-Hobogy (Kishobogyi-tó) és Kùls'6-hobogy (4. ábra) A szaporcai Ó-Dráva keleti ágának északi fele, mely egy egykori szigetet körülölelve, két ágra szakadt. A