Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések

DÉNES A. ÉS ORTMANN-NÉ AJKAI A.: A DRÄVA BARANYAI HOLTÁGAI 9 Belső-Hobogy vízfelülete ~6 ha, átlagos vízmélysége 0,5 m. A Külső-Hobogy szinte terjesen feltöltődött, csak pici, úszó-lebegő hínámövényzettel fedett vízfelületek maradtak. A két ág víz- és mocsárterülete együtt -20 ha. Nyugatról keskeny, többé-kevésbé természetközeli keményfaliget, keletről keskeny erdősáv, szép idős hagyásfákkal (Quercus robur, Populus alba), majd szántóföld határolja. A két holtág között szintén intenzíven művelt szántó található. Horgászat nem jellemző, stégek nincsenek. Növényzet: Úszó-lebegő hínárnövényzet (Lemnetum minoris, Lemnetum trisulcae, Salvinio-Spirodeletum, Hydrocharietum morsus-rani, Ceratophylletum demersi), nádas társulások (Rorippo-Oenanthetum aquaticae, Phragmitetum communis, Typhaetum latifoliae) és különösen a Külső-Hobogyban - kiterjedt lápcserjés (Calamagrostio-Salicetum cinereae), valamint a szegélyében keményfaliget (Scillo vindobonensi-Ulmetum). A Külső-Hobogyban apró, kis vízfelületek maradtak csak, melyeket békatutajhínár (Hydrocharietum morsus-rani) sűrű tömege borít. Védett és ritka fajok: Salvinia natans, Acorus calamus, Carex pseudocyperus, Stratiotes aloides. Egyéb értékek: A holtágakat szegélyező fasor idős hagyásfái. Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett. A feltöltődés igen előrehaladott, különösen a Külső-Hobogyban. Fel nem mért terhelést jelent a közeli szántóföldeken a vegyszer- és műtrágya-használat. 213. Kisinci-tó (4. ábra) A szaporcai Ó-Dráva nyugati ágának déli fele. A -60 ha-os holtág vízfelülete ~20 ha. Átlagos vízmélysége 1 m. Keletről fasor, majd szántóföld, nyugatról rontott erdők határolják. A Szaporcai Ó-Dráva meder legszebb, leggazdagabb élővilágú része. Dél felé a Dráva védtöltésén túl is folytatódik egy fűzligetben (ill. nemes füzesben), ahová a Dráva magasabb vízállásakor bejut a víz és igazi, elöntött ártéri erdővé válik. Intenzíven használt horgásztó, több stéggel. Növényzet: Úszó- és rögzült hínárnövényzet {Lemnetum minoris, Salvinio-Spirodeletum, Lemno-Hydrocharietum morsus-ranae, Nymphaeetum albo-luteae), valamint kiterjedt nádas társulások (Phragmitetum communis, Typhaetum latifoliae), fűzláp (Calamagrostio-Salicetum cinereae) és fehér fűzliget (Leucojo aestivi-Salicetum albae). Védett és ritka fajok: Hottonia palustris, Nymphaea alba, Salvinia natans, Carex pseudocyperus, Polygonum amphibium, Stratiotes aloides. Egyéb értékek: Különlegesen szép a ritka fehér tündérrózsa-társulás (Nymphaeetum albo-luteae). Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett. Mivel ez a Szaporcai Ó-Dráva legértékesebb része, szükséges a zavarás csökkentése, vagy legalább az eddigi szinten tartása. A környező szántóföldek felöl, jobb elszigetelés és a tájképi érték növelése érdekében, különösen keletről, szélesebb erdősáv telepítésére lenne szükség. Drávafok 3. Nákói-mocsár (1. ábra) Drávafok és Lakócsa közötti közút mellett fekvő holtágrendszer drávafoki része, ~20 ha. (A holtágrendszer nagyobb része Somogy megyében, Lakócsa határában van, amit nem vizsgáltunk.) Jórészt feltöltődött kis nyílt vízfelülettel rendelkező holtág. Növényzet: Egyik oldalról szántóföld és gyomsáv, illetve telepített erdő, másik oldalról keskeny - a víz' felőli szegélyén láperdő-jellegű - égeres erdősáv határolja. Északi csücskében kicsiny égerláp-folt (Fraxino pannonicae-Alnetum). Közepén kevés nyíltvíz úszó hínámövényzettel (Lemno-Hydrocharietum), és nagy nádas (Phragmitetum communis), valamint gyékényes (Typhaetum angustifoliae) vízi harmatkásás (Glycerietum maximae), magassásos (Caricetum ripariae) és lápcserjés (Calamagrosti-Salicetum cinereae). Déli sarkában nagyobb területű zsombéksásos (Caricetum elatae). Védett és ritka fajok: Hottonia palustris, Ranunculus lingua, Salvinia natans, Thelypteris palustris, Urtica kioviensis, Carex elata. Egyéb értékek: Zsombéksásos (Caricetum elatae) nagy állománya, ami ma már ritka a Dráva mentén. Védettség, természetvédelmi kérdések: Helyi védelem alatt áll, ami a közvetlen közelben működő Ormánság Alapítvány jóvoltából a szokottnál talán hatékonyabb. Az alapítvány a területen tanösvény kialakítását kezdte meg. 4. Nádi meljék (Nádi mellék, Nádi mejjék, Nádi meljek) (1. ábra) A település közelében levő jórészt feltöltődött, régen lefűződött holtág. Kevés nyílt vizében horgásznak, partja szemetes. Vizét csatorna (Nádi-berek csatorna) vezeti el. Növényzet: Lebegő- és úszó hínárnövényzet jellemző fajai: Lemna minor, L. trisulca, Spirodela polyrhiza, Ceratophyllum demersum, Utricularia vulgaris, Riccia fluitans; nádas társulásait Phragmites communis, Typha latifolia, Glyceria maxima fajok alkotják, valamint előfordul zsombéksásos (Caricetum elatae), csigolyafűz