Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése. (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, 1921–1924)

234 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) Az 1923. év műszaki munkálatai A helyszíni munkálatokon résztvevő mérnökök létszámát soha nem lehetett előre tudni, mert a jugoszláv fél mindig mérnök hiányban szenvedett. Soha nem tudták előre pontosan megadni a szükséges létszámot. így sem a HMB elnöke, sem a magyar delegáció nem tudott tervezni. A magyar műszaki delegációban összesen 6 mérnök volt (a műszaki irodán): a két műszaki segédbiz­tos, és a helyszíni munkálatokról bevonult 4 rajzoló mérnök. Az 1923. évi terepmunkálatokra 5 (egy három­szögelő és négy földmérő) mérnököt kértek 59 . Elosztásuk a következő volt: 2 segédbiztos a külső (terep) és belső (irodai) munkálatok irányítására, 2 háromszögelő mérnök a D, E és az F szakaszokban, 3 felmérő mérnök a D szakaszban, 4 mérnök а С és egy mérnök az A szakasz­ban folyó munkálatokhoz. Az egyik háromszögelő mérnök munkáját - a baranyai felsőrendű hálózat kiépítését - Bodor főmérnök a Központi Irodától végezte el 60 . 1923. decemberében befejezték a helyszíni műszaki munkálatokat. Az irodai munkálatok zajlottak még: Miklós Bertalan tanácsos a D és az F szakaszok szögmé­réseit számította ki, amelynek befejezése után a jugoszlá­vok által felmért С és E szakaszokban végzett állandósí­tásokat ellenőrzi, illetve a számításokat vizsgálja felül. A többi kirendelt mérnök Zádor, Meggyessy főmérnökök, Bogisich Progner, Lengyel, Rehling, Horváth mérnökök, továbbá Koós és Kovács segédmérnökök valamennyien térképeztek, hogy az 1924. márciusi határidőt tartani tudják 61 . Az 1924. év műszaki munkálatai A magyar delegáció befejezte a műszaki munkálatait a neki kiutalt határszakaszokon. Befejezték a határvonal térképezését. A szükséges határtérképek kézi színezését végezték el. Szerkesztették a határleírási jegyzőkönyve­ket. A háromszögelési pontok helyszínrajzi leírásával kapcsolatos vázlatokat készítették el. Részben pedig a terepen működő jugoszláv mérnökök mellett, - akik a határjelek állandósításával el voltak maradva - ellenőrző feladatokat láttak el а С szakaszban. A jugoszláv félnél a határkő szállításokkal leálltak a rossz idő miatt. így 60­70 km hosszú sávon kellett a jugoszlávoknak a helyszíni munkálatokat elvégezni, hogy március végéig, mire HMB antant tagjai visszajönnek, elkészüljenek 62 . A munkateljesítmény A HMB magyar és jugoszláv műszaki delegációjának helyszíni munkateljesítménye: Az A szakaszban a jugoszlávok felmértek és állandó­sítottak 101,85 km-t; а В szakaszban a magyarok felmér­tek és állandósítottak 343,85 km-t; а С szakaszban a jugoszlávok felmértek és állandósítottak 202,90 km-t; a D szakaszban a magyarok felmértek és állandósítottak 124,40 km-t; az E szakaszban & jugoszlávok felmértek és állandósítottak 138,40 km-t; az F szakaszban a magyarok felmértek és állandósítottak 65,52 km-t; összesen 976,92 km-t. Ezt az adatot Vassel Károly magyar határbiztos jelentette. Ez nem azonos a magyar-jugoszláv határvonal tényleges hosszával. Tudniillik a vízfolyással megálla­pított határszakaszok hosszát duplán vették, hiszen a mérnökök a két partvonalon dolgoztak és ezt szerepeltet­ték munkajelentéseikben 63 . Az irodai munkálatok és a határokmányok elkészítése Ugyanazon magyar mérnökök, akik a terepmunkát végezték, azok csinálták őszi-téli időszakban megfeszített munkában a háromszögelési és sokszögpontok számítá­sait, továbbá mintegy 500 szelvényen a térképezést, majd ezen térképeknek nyomdai sokszorosításához való előkészítését és a sokszorosított példányok kifestését. A műszaki utasítás előírta, hogy a munkálatok mindegyikét, mindegyik biztos aláírja, végül a munkálatok sokszorosít­va lesznek, Párizs részére 3 példány, és mindkét érdekelt állam különféle érdekelt hatóságai részére megfelelő számú példány kiszolgáltatható legyen 64 . А В szakasz szelvényeit a M. Kir. Államnyomda sokszorosította, de oly lassan végezte, hogy a bizottság elnökére ez az intézmény elég rossz benyomást tett. A többi nyomdai sokszorosítási munkákat a M. Kir. Állami Térképészeti Intézet (a M. Kir. Pénzügyminisztérium XIII/c. osztálya) nagyon szépen és gyorsan állította elő. Összesen 52 040 térképlapot készítettek. Az 1 : 25 000 méretarányú katonai térképekbe a trianoni országhatár vonalát az új felvételek alapján pontosan beszerkesztet­ték, amely így különösen a folyóvizek medrének „mai helyzete" szempontjából nyújt értékes adatot. A határvonal különböző méretarányú térképei A határtérképek szelvényezése határszakaszonként külön történt. A szelvényezésből kitűnik, hogy a szelvények darabszáma nem azonos a térképek sorszámával. Például а С szakasz első térképe az 1-3. számozást viseli, míg az utolsó szelvény a 27-28. sorszámú. A határtérképek tartalmukat tekintve inkább határvázlatok. A déli határról kétféle határokmány - határvázlat és határleírás - készült el francia nyelven. Ezekről magyar és szerb-horvát

Next

/
Oldalképek
Tartalom