Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Történettudományok - Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése. (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, 1921–1924)
SUBA J.: A JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁG ÉSZAKI HATÁRÁNAK KIJELÖLÉSE 235 nyelvű fordításokat és másolatokat készítettek. A határvázlatok méretaránya különböző: 1 : 5000, 1 : 5760, 1 : 7200, 1 : 10 000, 1 : 11 520. A térképek majdnem felének, 86 db-nak méretaránya 1 : 5000, míg 30%-ának 1 : 5760, 21 db-nak 1 : 7200 és 25 db-nak 1 : 10 000 a méretaránya. Egy térkép 1 : 11 520 méretarányú. A térképek méretaránya egy adott szakaszon belül is változik. Például а В szakaszban 18 db térkép 1 : 5760, 21 db térkép 1 : 7200 méretarányú. Hogy a térképek jellemzése még bonyolultabb legyen, a határvonal térképeinek vetületei is más és más vetületben készültek el: hengervetület középső, hengervetület déli és a sztereografikus vetület „budapesti rendszerében". Az A és а В szakasz egy része a hengervetület középső, а В szakasz másik része és а С szakasz hengervetület déli rendszerében, a D, E és az F szakaszok a sztereografikus vetület „budapesti rendszerében" készültek el. A térképek jelmagyarázata 9 egyezményes jelből áll. Kétféle határjelet különböztet meg, határdomb facölöppel és határdomb számozott határkővel. Négyféle határ jelölés van: kijelölt határvonal (államhatár), járási-, birtok-, községhatár. Ezenkívül út, vasút, árok van jelölve. A megjegyzéseknél: a meglévő határdombok feketével, az újabban emeltek vörössel vannak jelölve. A térképek 53x38,5 cm. nagyságú papíron vannak, a jobb helykihasználás érdekében „darabolva". A térképek borítóján a szakasz száma, térképen lévő határjelek száma, a megye, járás és községek vannak feltüntetve, ahol a határvonal húzódik, és a méretarány. A térképek színesek, mert a határvonal és a határjelek száma pirossal van nyomtatva- A többi jelkulcs szerint kézzel van kiszínezve: a határvonal pirossal, a községi határ zölddel, a vízrajz kékkel, az út barnával van alászínezve. A határvázlatokon a folyók medervonalai között húzódó határvonalat szabálytalan görbe vonalként ábrázolták. A határvonalról 261 darab határvázlat készült el, 198 db térképszelvényen. Mintegy 53 040 db térképvázlat készült nyomdai úton 65 . 1 : 25 000 méretarányú melléktérképek A határtérképek (vázlatok) melléktérképei az 1 : 25 000 méretarányú III. katonai felvételből származó - a határvonalat ábrázoló - kivágatok. Ezek eltérő nagyságúak, a határvonal és a határjelek száma pirossal van rányomtatva, helyenként a vízfolyásoknál kékkel kézzel kiszínezve. A térképkivágaton szerepel az 1 : 75 000 méretarányú térkép neve és száma „Az 1 : 25 000 méretarányú katonai térképekbe a trianoni országhatár vonalát az új felvételek alapján pontosan beszerkesztették, amely így különösen a folyóvizek medrének mai helyzete szempontjából nyújt értékes adatot" - írta erről Vassel ezredes magyar biztos. A határkitűzési vázlatok Mint külön érdekességet meg kell említeni, hogy a határvonalról nagyobb méretarányú, 1 : 2880 vagy 1 : 5000 méretarányú térkép nem készült. Hanem az úgynevezett „méreteket tartalmazó felvételi előrajzok" képezik a határmegállapítási eredményeket. Ezek a „határkitűzési vázlatok" a kateszteri térképek nagyításával és kicsinyítésével készültek el, 13 méretarányban: 1 : 100, 1 : 500, 1 : 720, 1 : 1000, 1 : 1440, 1 : 2000, 1 : 2500,1 : 2880,1 : 3000,1 : 4000,1 : 5000,1 : 5760 és 1 : 7200. A határszakasz szöveges határleírása A határvonal leírása is szakaszonként történt meg. A francia eredeti szövegről hiteles fordítás készült el magyar és szerb nyelven. A határleírás a határvonal szöveges rögzítését tartalmazza, azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben a határvázlat és a határleírás között eltérés van, a határvázlatot kell alapként elfogadni. A határleírás végén egy megjegyzés van: „Eltérés esetén a szöveg és a térkép adatai között a térkép adatai a mérvadók." Összehasonlítottuk a határleírást és a határtérképeket, hogy a határmenti közös utakat hogyan írja le, illetve hogyan jelöli a határvázlat. Azért vettük az utat összehasonlítási alapnak, mert ezt mindenféleképpen jelölni, illetve leírni kell, már csak azért is, mert határőrizeti szempontból igen fontos szerepe van. Az összehasonlítás megdöbbentő eredménnyel zárult. 47 út (az A szakaszban 20, a D szakaszban 8, az £ szakaszban 15, az F szakaszban 4 út) található a határtérképeken, amelyek nem szerepelnek a határleírásban. A Magyar-Jugoszláv HMB az utakkal kapcsolatban következőképpen járt el: a karban tartott utak mindig egészében az egyik államhoz tartoznak, a határvonal tehát az út külső szélén vezet. Karban nem tartott dűlőutaknál rendesen a határvonal az út közepén halad, így a határőrizeti szervek járőrözése, és a lakosság közlekedése azon a fél úton történt. A határokmányokat a Nagykövetek Tanácsa 1924. júliusában hagyta jóvá. Később Vassel ezredest sok támadás érte elsősorban a miniszterelnökség előadói részéről, hogy a magyarjugoszláv határmegállapításnál a határelaboratumot helytelenül szerkesztette meg, mert nem írta le a határt