Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Történettudományok - Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése. (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, 1921–1924)
SUBA J.: A JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁG ÉSZAKI HATÁRÁNAK KIJELÖLÉSE 233 ta a községhatárok tekintetbe vételével szemben. Ezt a HMB el is fogadta. A határpontot a vízválasztó gerincen egy erdő fásításában egy taligaút mentén jelölték ki. Ez a pont azért is célszerű, mert így az erdőt nem kellett kivágni. Ez a pont azonban ideiglenesen lett megállítva, azzal a kikötéssel, amennyiben a Magyar-Osztrák HMB másképpen döntene, a hármashatárpont kelet-nyugat irányban eltolódhat. A Magyar-Osztrák HMB 1922. máj. 3-5-i ülésén döntött, az ülést helyszíni szemle előzte meg 46 . A helyszíni szemlén három pontot néztek meg: A 830. magassági pontot, a Vassel-féle, vízválasztó nyeregbe helyezett pontot, és a jugoszláv-osztrák határba az erdei út mentén bekapcsolódó pontot. A három pont közel fekszik egymáshoz. A magyar biztos a bejárásnál megállapította, hogy a magyar érdekeknek az felelne meg, ha a magyar határvonal a vízválasztó irányában a juguszláv-osztrák határt képező erdei útba kapcsolódnék be. Az osztrák biztos a 830. magassági ponthoz ragaszkodott 47 . A magyar biztosok azért ragaszkodtak az erdei útba bekapcsolódó ponthoz, mert így néhány hold erdőt sikerülne megmenteni Magyarország számára. A HMB tagjainak jobban tetszett a környéket uraló dombon fekvő pont, ahonnan nagyon jól belehet látni a környéket. Ezért a HMB ezt a pontot választotta az érintett országok határainak találkozási pontjainak 48 . A hármashatár jel egy piramis alakú és háromszögű, amelynek oldalai az illető ország felé mutatnak. Ezt tekintettel a terep okozta nehézségekre - két darabban szállították a helyszínre. A felső gránit, az alsó betonból készülne a helyszínen 49 . Az 1922. máj. 5-i ülésen nemcsak határoszlop formájáról döntöttek, hanem arról is, hogy az állandósítást az Osztrák-Jugoszláv HMB végzi. Az állandósítás 1922. máj. 25-én történt meg. A magyar és az osztrák biztosok, mire megjelentek a helyszínen, meglepődve tapasztalták, hogy az emlékmű jellegű határoszlop készen van 50 . A magyar delegációnak következő kifogásai voltak: A határjel tervezetét nem mutatták be, tehát a magyar fél nem járult hozzá, így önhatalmúlag építettek fel. A legsúlyosabb érvek műszakiak voltak. Hiszen az emlékmű geodéziailag elhibázott volt, mert abban állapodtak meg, hogy háromszögelési pontként is funkcionál. így nem lehetett mérésekre felhasználni, mert mérete és alakja miatt külső pontból műszerrel nem lehet mérni. A határpont kövekből lett felépítve és nem elég szilárd, hogy háromszögelés pontként funkcionáljon. A határjel 185 cm magas, ez a magasság nem teszi lehetővé a határjelen való műszeres észlelést 51 . A HMB magyar tiltakozás dacára a Tokánál felépített határkövet elfogadhatónak találta 52 . Ezután a magyar fél minden erőfeszítése odairányult, hogy az állandósítás költségeiből "Magyarországot ne terhelje nagyobb összeg, mint amennyi abban az esetben esett volna rá, ha az állandósítás a közösen elfogadott jegyzőkönyvi megállapodások szerint történne." 53 A műszaki munkálatok kronológiája Az 1922 év műszaki munkálatai Július végére az A szakasz háromszögelési munkálatai befejeződtek, az irodai munkálatok voltak hátra. Ebben a szakaszban egy szerb háromszögelő osztály és három kitűző osztály dolgozott. A magyar műszaki delegáció gyakorolta az ellenőrzést 54 . A kitűzési munkálatok annyira haladtak előre, hogy megkezdték a szögméréseket, illetve a karók helyét kövekkel állandósítani. А В szakaszban Bobek Antal tanácsos vezetésével két kitűző osztály működött, három mérnökkel: Bloch László műszaki tanácsos, Zádor Ferenc főmérnök és beosztva Kovács Károly segédmérnök. Az ellenőrzést két jugoszláv mérnök gyakorolta. A háromszögelési munkálatokat Miklós Bertalan végezte, aki május végéig befejezte, és Ivan Gettvert jugoszláv mérnök ellenőrizte. А В szakaszban 36 km hosszú sávon helyezték le a határjeleket és mérték fel 55 . Barcstól a Dráva mentén fölfelé golai vasútállomásig (120 km) a „határfelvétel" elkészült. Ami nem volt más, mint az 1914-15 évi helyszíni helyesbítés szelvényeit a HMB elnökének útmutatása szerint átjavították. Ezzel együtt a határköveket, határhalmokat felújították, az összlátás biztosítására kitisztították a határvonalat. Utána a régi határköveket átvésték az előirt mintára és térképeztek 56 . Július hónapban a HMB elnöke megszemlélte a két szakasz helyszíni munkálatait. 1922. novemberére befejeződött az A és а В szakasz háromszögelése. А С szakaszban a IV. rendű pontok, a D szakaszban a IL, III. és IV. rendű pontok kitűzése folyt. Azonban a rossz idő miatt abba kellett hagynia a munkálatokat. Az A szakasz felmérése (90 km) befejeződött, a szerbek azonban még nem állandósították a határvonalat, mert állítólag „nem volt pénzük" 57 . A Központi Iroda 6 km-t térképezett. А В szakaszban a folyó menti határvonal felmérése és határkövekkel történő állandósítása 171 km hosszúságban elkészült, csak a kövek átszámozása maradt még hátra. A Központi Iroda 10 km-t térképezett. А С szakaszban 3 osztály dolgozott, nov. 16-ig 8 km-t mértek fel. A D szakaszban is elkezdték a munkálato-
