Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések
16 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) Növényzet: Úszó- és lebegő hínárnövényzete (LemnoSpirodeletum, Salvinio-Spirodeletum, Elodeetum canadensis) mellett nádas (Phragmitetum communis, Glycerietum maximae, Typhetum latifoliae) és néhol magassásos (Caricetum acutiformis) szegélyezi. Különlegesség a nagy tömegű súlyom (Trapa natans) állomány. Öreg fűzliget állományok vagy fehér fűz csoportok szegélyezik. Védett és ritka fajok: Trapa natans, Salvinia natans, Sagittaria sagittifolia, Carex elata. Egyéb értékek: Gyönyörű, háborítatlan terület tájképi értékek. Védettség természetvédelmi kérdések: Védett, a nemzeti parkhoz tartozik. A Drávával kapcsolatba kerülhet, nem régen még mellékág volt. Vízellátása megoldott, és ha szükséges tovább javítható. 24. Kemsei morotvák, Gyöngyszigeti morotvák (3. ábra) A kemsei Dráva part erdeje változatos, morotvákkal szabdalt hullámtéri erdő. A száraz vagy legalább tavasszal vizes morotvákat fűzliget foltok vagy nemes füzes, illetve fehér nyárligetek szegélyezik. Az erdőkben több elegyfafajjal: Populus nigra, Alnus incana, Alnus glutinosa, Acer campestre, Ulmus laevis. Növényzet: A csekély nyílt vizekben Lemna minor Spirodela polyrhiza fordul elő, melyeket a morotva kiszáradása után, nyárra Polygonum hydropiper, Myosoton aquaticum, Rorippa amphibia sűrű szövedéke vált fel. Kisebb nagyobb területeket borítanak magassásosok, Carex gracilis, С. vesicaria, С. acutiformis sásfajokkal, valamint a Baldingera arundinacea és a Phragmites communis is domináns lehet. Közöttük Agrostis alba, Poa palustris, Iris pseudacorus, Lycopus europaeus, Ranunculus acer, Symphytum officinale fajokkal és fűzbokrokkal (Salix triandra, S. purpurea, S. cinerea) Védett és ritka fajok: Equisetum hyemale, Carex pseudocyperus, C. vesicaria, Populus nigra, Alnus incana, Ulmus laevis. Egyéb értékek: Maguk a kis morotvák, mint élőhelyek, és a ligeterdőket ligetessé tevő vizes területek. Védettség természetvédelmi kérdések: Néhol az apró morotvákat is nemes fűzzel ültették be. A fás növényzet kiszárítja, gyomosítja, teljesen átalakítja ezeket a területeket. Agresszív tájidegen fajok, mint mindenhol itt is jelen vannak (Solidago gigantea, Acer negundo, Vitis spp., Robinia pseudo-acacia). További telepítésüket el kell kerülni, továbbszaporodásukat akadályozni kell, egyes különösen agresszív fajokat, mint zöld juhar (Acer negundo) pedig folyamatosan, teljesen el kell távolítani. Erre lehetőséget teremt az a tény, hogy a Dráva ártéren még a zöld juhar tömeges elszaporodásáról nem beszélhetünk, szemben a Duna és a Tisza árterével. 25. Zehi-gürü (Zehi-árok) (3. ábra) Zehi-puszta mellett, részben legelőbe nyúló, részben erdővel határos gürü, vagyis vizes mélyedés, árok. Növényzet: Legelőbe nyúló, nyárra kiszáradó vége mocsári növényzet, Rorippa amphibia, Polygonum hydropiper, Symphytum officinale, Carex vesicaria gyakoribb fajokkal. Az állandóbb vizű területeken magassásos (Caricetum acutiformis), tavi kakás (Schoenoplectus lacustris) és nádas (Phragmitetum communis), de legnagyobb részt nagy, áthatolhatatlan fűzbozót-fűzláp (Calamagrostio-Salicetum cineraeae) borítja. Nagy állományokban, több helyen is él békaliliom (Hottonia palustris). Növényzete még további kutatásra szorul. Védett és ritka fajok; Hottonia palustris, Carex vesicaria. Védettség, természetvédelmi kérdések: Nem védett. Vizét a közeli Zehi-puszta állattartó telepe veszélyeztetheti. A mellette levő legelővel és erdőkkel együtt, értékes, változatos élőhely. Kémes-Szaporca Szaporcai Ó-Dráva meder (4. ábra) A holtágrendszer részben Szaporca, részben Cún településekhez tartozik. Jellemzését ld. Cúnnál. 26. Hétöles-tó (4. ábra) Szaporcától délre a Fekete víz gátja közelében található, 7 öl mély, kicsi, kerek tó. A Dráva 1827. évi áradásakor keletkezett mélyedés, nem holtág (PESTI 1982). Horgásztó, stégek nélkül. Partja mentén gyékényes (Typha latifolia, Typha angustifolia) vizében kevés lebegő hínárnövény (Ceretophyllum demersum) él. A tó körül keskeny sávban fás növényzet nőtt fel, hagyásfákkal (Salix alba, S. caprea, S. purpurea); egyébként szántóföldek határolják. Védett fajt nem találtunk. Védettség, természetvédelmi kérdések: Nem védett. Védettséget nem is igényel.
