Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések

DÉNES A. ÉS ORTMANN-NÉ AJKAI A.: A DRÁVA BARANYAI HOLTÁGAI 15 nak rekettyését stégek szabdalják fel, de csónakból is horgásznak. Majdnem teljesen szántókkal határolt, csak északi részein érintkezik erdővel. Növényzet: Keleti partján keskeny, elsősorban rekettye füzes, kisebbrészt nádas sáv, míg nyugati partján szélesebb, és változatos természetes növényzet él: nádas társulások (Phragmitetum communis, Glycerietum maximae), fűzláp (Calamagrostio-Salicetwn cinereae), ingóláp (Thelypteridi-Typhetum angustifoliae) és fehérfűz-liget (Leucojo aestivi-Salicetum albae). A nádast és az ingólápot szinte végig fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) sáv övezi. Hínárvegetációjának gyakori fajai: Lemna minor, L. trisulca, Hydrocharis morsus-ranae, Spirodela polyrhiza, Salvinia natans, Ceratophyllum demersum, Utricularia vulgaris, Nuphar lutea, de előfordul Trapa natans is. Különlegesség az egyelőre csak innen ismert Fontinalis antipyretica moha. Védett és ritka fajok: Urtica kioviensis, Thelypteris palustris, Senecio paludosus, Ophioglossum vulgatum, Trapa natans, Nympaea alba, Salvinia natans, Hottonia palustris, Car ex pseudocyperus, Car ex vesicaria, Equisetum palustre, Fontinalis antipyretica, BORHIDI et al. (1994) szerint: Carex panicea, Carex rostrata, Calamagrostis canescens. Egyéb értékek: Thelypteridi-Typhetum angustifoliae ingóláp társulás egyetlen, igazi, nagy területű, Dráva menti előfordulása, amely „utolsó hírmondója az egykor híres ormánsági ingólápoknak" (BORHIDI et al. 1994). Mezo-oligotróf víz (MAJER et al. 1998); Fontinalis antipyretica moha előfordulása. Védettség, természetvédelmi kérdések: Nem védett, de védetté nyilvánítása, nemzeti parkhoz csatolása, fontos, minél előbb meg kell történnie. Nehezebben megközelíthető, ezért kevésbé látogatott horgásztó, mint a közeli Mattyi-tó. A jövőben is el kell kerülni a tömeges horgászat kialakulását. Mint a legtöbb, szántókkal határolt holtág esetén, itt is fontos egy védő és tájképi értéket növelő erdősáv telepítése a holtág körül. Hirics 21. Mérnökházi-tó (Kis-Dráva, Ó-Dráva, Zsuggó, Suggó Suggói-tó, Zsuggói-tó) (4. ábra) A Drávához közeli, 6 ha-os holtág, ~2 ha vízfelülettel. Lakott területektől messze, erdőben fekszik, ezért zavartalan; stégek csónakok nincsenek, csak csekély parti horgászat. Növényzet: Jelentősen mértékben feltöltődött, részben beerdősödött, fűzligetekkel (Leucojo aestivi-Salicetum albae) és ültetetett nemes füzesekkel szegélyezett holtág. Nyílt vizét szinte teljesen békalencsehínár (Lemna minor, Spirodela polyrhiza, Salvinia natans, Hydrocharis morsus-ranae), és a gyökerező hínárnövények közül súlyom (Trapa natans) borítja. Szegélyében nádas (Phragmitetum communis) és magassásos (Caricetum gracilis) él. Fűzligeteiben és az ezek helyére telepített nemes füzesekben több tájidegen faj (Echinocystis lobata, Vitis sp., Solidago gigantea, Acer negundo) is előfordul, de ugyanakkor, ahol a holtágnak köszönhetően jobb a vízellátottságuk, aljnövényzetük is kevésbé gyomos. Az ilyen fűzligetekben él még Leucojum aestivum, Caltha palustris, Baldingera arundinacea és több sásfaj (Carex gracilis, С. acutiformis, С. vesicaria), melyek a máshol egyeduralkodó szeder (Rubus caesius) és csalán (Urtica dioica) aljnövényzetet, legalább részben helyettesítik. Északi, magasabb partján ülettett akácosok és nemes nyarasok mellet keményfaligethez közelítő nyárliget szegélyezi, ahol további ritka fajok: Carex strigosa, Dryopteris carthusiana is előfordulnak. Védett és ritka fajok: Carex strigosa, Dryopteris carthusiana, Salvinia natans, Nymphoides peltata, Trapa natans, Cardamine amara, Carex elata, Scutellaria galericulata. Egyéb értékek: Háborítatlan erdővel övezett, festői szépségű kis holtág. Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett, a nemzeti parkhoz tartozik. Jelentős mértékben feltöltődött. A hullámtérben fekszik, magas vízálláskor a Dráva vize bejuthat a holtágba. 22. Nagyhidi-tó (3. ábra) Hirics és a Dráva között, a Vejti-Lúzsoki-csatorna és a Vejti-árok találkozásánál fekvő pici tó, nem holtág. Intenzíven horgászott, kikotort, kimélyített tó, stégekkel. Természetes növényzetét még a part menti fákat is szinte teljesen kiirtották. Egyik partjának stégekkel szabdalt nádasát (Phragmites communis) és rekettyését (Salix cinerea)) valamint egy-két füzet (Salix purpurea, Salix alba) kivéve kaszált gyep szegélyezi, azon túl zömmel szántóföldek, illetve fiatal erdő-cserjés található. Kemse 23. Gyöngyszigeti-holtág (Versági Ó-Dráva, Csöndes, ÓDráva) (3. ábra) A Gyöngy-szigetet körülölelő, erdővel körülvett, hosszú holtág, mely a Drávával magasabb vízálláskor kapcsolatba kerül, időszakosan ismét mellékággá válik.