Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések

14 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) néhol összefüggő tömegben (több ezer tő) él a védett Thelypteris palustris, mely mellett Carex riparia a domináns faj, de előfordul Dryopteris carthusiana, Carex elata, Urtica kioviensis, Carex elongata, Carex pseudocyperus, Caltha palustris is. Nagy számban él a szintén védett Hottonia palustris is. Az erdő alja csak a szárazabb területeken gyomos, a mélyebbeken gyönyörű, gazdag, sások és főképp tőzegpáfrány alkotta aljnövényzettel. Az égerláp mellett kisebb foltokban fűzláp és magassásos állományok (Caricetum ripariaé) is vannak, néhol mély vízzel borítva. Védett és ritka fajok: Hottonia palustris, Thelypteris palustris, Dryopteris carthusiana, Urtica kioviensis, Carex elata, Caltha palustris, Carex elongata, Carex pseudocyperus. Védettség, természetvédelmi kérdések: Területileg nem, de mint láp védett. Értékeire több kutató is felhívta a figyelmet (BORHIDI et al. 1994, KEVEY 1998), területi védettséget is megérdemelne. Az erdő a nemzeti park közelében, attól kb. 200 m-re található. Mellette halad el a Felsőszentmárton és Drávakeresztúr közötti közút. Az erdő közelében, az út mellett, vizes, mocsaras helyen alakították ki a felsőszentmártoni szeméttelepet. Amikor utoljára láttuk elhanyagolt, illegális szemétlerakó helynek tűnt, rettenetes állapota miatt. 18. Borjancei morotvák (1. ábra) Borjance a felsőszentmártoni Dráva-part nyugati része. Ártéri erdő, amit zegzugos morotvarendszer hálóz be. A morotvák nagy része már teljesen feltöltődött, nyílt víz kevés van, de az ártéri szukcesszió több stádiuma, legalább kis területeken előfordul itt. Növényzet: Ahol, legalább időszakosan, nyílt víz is van, ott hínárnövényzet is megjelenik: Lemno-Hydrocharietum, Lemno-Spirodeletum, Salvinio-Spirodeletum társulásokat találtuk. A helyiek elmondása szerint egyes kis morotvákban gyakran van lehetőség Trapa natans vagyis - ahogy ott nevezik a „súly" - termésének bőséges gyűjtésére. Nagyobb területeket borítanak magassás-társulások (Caricetum gracilis, Caricetum ripariaé), és Mentha aquatica, Rorippa amphibia, Myosotis palustris sűrű gyepje. Nádas (Phragmitetum communis) csak kisebb állományokban van jelen. A fás társulások közül fehér fűzliget (Leucojo aestivi-Salicetum albae) is jelen van a morotvákban, vagy azok szegélyében. A jellemző azonban, hogy ezek helyét nemesített fehér fűz ültetvények foglalják el. Egy helyen égerliget is kialakult (BORHIDI et al. 1994), melyben az Alnus glutinosa mellett Alnus incana is előfordul. Aljnövényzetében Equisetum hyemale, Allium angulosum, Paris quadrifolia, szegélyében Peucedanum verticillare ritka fajokkal. Védett és ritka fajok: Salvinia natans, Equisetum hyemale, Trapa natans, Allium angulosum, Paris quadrifolia, Peucedanum verticillare Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett, a nemzeti park területén van. A morotvák beerdősödése során, a tájidegen fajok térhódítását kell akadályozni. Gordisa 19. Mattyi-tó (6. ábra) Gordisa és Matty között, közvetlenül a közút mellett található, egyik legintenzívebben horgászott tó a Dráva mentén. Partján horgásztanya, büfével, parkolóval, csónakkikötővel, kaszált gyeppel; máshol partja közvetlenül szántóföldekkel határos. Területe -15 ha, aminek nagy része nyílt víz (~llha), átlagos vízmélysége 1,2 m. Külső partjának felét rendszeresen kotorják, és kaszálják, másik fele stégekkel felszabdalt nádas és rekettyés. Növényzet: Északkeleti külső partját kivéve, nádas (Phragmitetum communis) és lápi fajok nélküli rekettye füzes (Salicetum cineraeae) szegélyezi. Kaszált partján kálmos (Acorus calamus) él elég nagy számban. Ezen kívül gazdag hínárnövényzete van, melynek leglátványosabb tagja a tündérfátyol (Nymphoides peltata). Előfordul még vízitök (Nuphar lutea) és a hínámövények szinte minden holtágban előforduló fajai: Lemna minor, Spirodela polyrhiza, Salvinia natans, Utricularia vulgaris, Ceratophyllum demersum, Ceratophyllum submersum. Védett és ritka fajok: Acorus calamus, Nymphoides peltata, Salvinia natans. Védettség, természetvédelmi kérdések: Könnyen megközelíthető, horgászok által régóta használt, kiépített tó. Turisták által, busszal is megközelíthető. Tájképi értékének növelése, takarás, és a szántóktól való elszigetelés miatt erdősávval kellene körbevenni. 20. Hótedra (Hotedra, Ó-Dráva, Holt-Dráva, Hótedrá, Hota Dráva, Hóta Dráva) (6. ábra) Gordisa és Matty között, azoktól délre közvetlenül a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal érintkezve fekszik. Területe ~12 ha, amiből ~4 ha vízfelület. Természetvédelmi szempontból talán a legértékesebb holtág. A többitől némileg eltérő, különleges vízminőségére utal, hogy egy - egyébként hegyi patakokban élő - moha is előfordul vizében, valamint ez az egyetlen holtág, ahol még megmaradt az egykori gazdag lápvilágot idéző ingóláp elég nagy kiterjedésű társulása. Horgásztó, keleti partja-