Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések

DÉNES A. ÉS ORTMANN-NÉ AJKAI A.: A DRÁVA BARANYAI HOLTÁGAI 11 Drávapalkonya 9. Kenderáztató (5. ábra) A nemzeti park területén, északról csak keskeny erdősávval határolva, de erdővel körülvett kicsi holtág. Északi partja kikövezett, de már a természetes növényzet által részben visszahódított terület. Növényzet: Elsősorban gazdag lebegő és gyökerező hínárnövényzet, melyet Spirodela polyrhiza, Trapa natans, Nymphoides peltata, Polygonum amphibium alkot. Nádas és magassásos szegélye északi feléről hiányzik, és máshol is keskeny. Szegélyében kisebb Acoretum calami állomány és elszórt példányok, valamint Carex pseudocyperus, és Carex vesicaria foltok. Északi partot kivéve szép fűzligetek szegélyezik, aljnövényzetükben Acorus calamus, Leucojum aestivum, Caltha palustris, Equisetum hyemale. Védett és ritka fajok: Spirodela polyrhiza, Trapa natans, Nymphoides peltata, Polygonum amphibium, Acorus calamus, Carex pseudocyperus, és Carex vesicaria Leucojum aestivum, Caltha palustris, Ranunculus sceleratus, Equisetum hyemale. Drávaszabolcs 10. Dázsonyi-tó (Sujos-tó) (5. ábra) Teljes egészében erdőben fekvő, rendkívül szép, társulásokban, értékes fajokban gazdag, zavartalan holtág. Terülte -7 hektár ebből ~3 ha víz. Lakott területektől messze fekszik, nehezen megközelíthető, ezért elég zavartalan. Horgászstégek nincsenek. Növényzet: A víz felszínét teljesen békalencsehínár (Lemno-Spirodeletum), borítja, szegélyében nádas- és magassásos társulások: Glycerietum maximae, Phragmitetum communis, Caricetum gracilis, valamint fűzláp (Calamagrostio-Salicetum cineraeae) és gyönyörű öreg, nem gyomos, szép aljnövényzetű, jó vízellátottságú fűzliget (Leucojo aestivi-salicetum albae). Körülötte levő ligeterdők értékes, ritka faja a Carex strigosa. Védett és ritka fajok: Carex strigosa, Dryopteris carthusiana, Urtica kioviensis, Salvinia natans, Carex elata, Carex vesicaria, Chlorocyperus glomeratus, Equisetum palustre, Riccia fluitans. Egyéb értékek: Az erdei holtágak közül a legnagyobb, leggazdagabb élővilágú holtág. Védettség természetvédelmi kérdések: Védett, a Duna Dráva- Nemzeti Park területén van. A kis holtágak közül a mélyebb vizűek közé tartozik. Több lápi faja állandó szintű, nem mozgó vizet igényel, ezért vízátvezetés, vízpótlás ezek eltűnését okozhatja. Drávasztára 11. Bresztik (Bresztik-tó, Bresztiki-tó, Breszti-tó, Breszticska bara, Breszticska, Breszlik) (2. ábra) Drávasztárától délre, a nyári gátra épített műúttól délre húzódó -20 ha területű, -10 ha vízfelületű, 0,8 m átlagos vízmélységű holtág. Könnyen megközelíthető ezért intenzíven látogatott, stégekkel mindkét partján teleépített horgásztó. Növényzete: Északi partján keskeny rekettyés (Salicetum cineraeae) és kis részén nádas {Phragmitetum communis) szegélyezi. Délre kanyarodó feltöltődött végében kiterjedt nádas és rekettyés él. Hínárvegetációja gazdag, legnagyobb tömegben a vízitök (Nuphar luteum) alkotja. A hínárnövényzet gyakori fajai még: Lemna minor, Spirodela polyrhiza, Hydrocharis morsus-ranae, Salvinia natans, Ceratophyllum demersum, Utricularia vulgaris. Déli partján széles nádas (Phragmitetum communis, Typhetum latifoliae), illetve rekettyés húzódik. A gyékényes víz felőli szélében, egy helyen megjelent a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) is, úszóláp kezd kialakulni. Védett és ritka fajok: Salvinia natans, Thelypteris palustris, Sagittaria sagittifolia, Carex pseudocyperus, Riccia fluitans. Egyéb értékek: Kialakuló úszóláp, elég nagy felületű nyílt víz. Védettség, természetvédelmi kérdések: Nem védett, de egyik vége a DDNP határával érintkezik. A stégek a nádast és a rekettyési felszabdalják. Déli oldalán a szántóföld többnyire holtág széléig, a nádasig ér. A környező földeket, szivattyúkkal a vizéből öntözik, fóliák kupacai is előfordulnak partján. Tájképi szempontból (takarás) és bizonyos védettség, szántóföldektől elhatárolása miatt, erdősávval teljesen körbe kellene ültetni. 12. Vájási-tó (Vájáská bárá, Isztari-tó, Sztárai-tó) (2. ábra) A Drávához közel fekvő, de körben művelt területekkel határolt -10 ha-os, -2,5 ha nyílt vízfelületű holtág. Szántóföldek és felhagyott szántók, valamint másodlagos száraz gyep és száraz erdőfolt határolja. A félkör alakú holtág által körbezárt területen homokbánya és szeméttelep is van. Horgásztó, stégek nélkül, de a horgászhelyeken kikotort mederrel.