Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Régészet - Gábor Olivér: Későantik sírok Mágocson

118 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) földdel átitatott hátsó feléből ítélve, a kamra falait talán agyagos-sáros kötőanyaggal építették meg. Ilyen kötőanyagot használtak a pécsi mauzóleum sírkamrájánál is (BACHMAN 1988 56). nus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya őrzi (ltsz: R.984.1. - R.98.4.4, É.98.1.1. - É.98.1.10.). A leletek leírása 37 vakolattöredék, melyek nagy részén egykori freskó darabjai láthatók. A töredékek közül néhány tenyérnyi nagyságú darab a legnagyobb, a többi ennél kisebb. A falfestményből kivehetően vörös, sárga és zöld színű vonalak, csillagok és pöttyök maradtak meg, valamint színes kerettel körbefogott vöröses-barna kitöltésű felületek. Ltsz.: R.98.4.1. (4. kép, VI-VIII. táblák). 2 stukkótöredék. Szintén a vakolat darabjain voltak. Ltsz.: R.98.4.2. 2 üvegtöredék, aprók, irizálok, vékony falúak, díszítés nincs rajtuk. Ltsz.: R.98.3. Római tegula. Ép, szélén félköríves ujjvájatok helyezkednek el koncentrikusan. 11 helyen átfúrták. A sírláda padlójába építették bele, körülbelül a halott derekának magasságban. Ltsz.: R.98.4.4., H: 38 cm, Sz: 28,5 cm, M: 6 cm. 12 pénzérme (É.98.1.1. - É.98.1.10.) A kisbronzok a következő típusokba tartoznak: 3. kép: Mágocs-Templom tér, a sírkamra padlója Valószínű, hogy a belső választófal nem ért fel a kamra mennyezetéig, hanem csak a sír lefedésének tartójaként max. 1 m magasra építették, azaz egyetlen helyiségről van szó, melyben „sirlada" állt. Ez utóbbihoz hasonló elrendezésre bőven akad példa a pécsi ókeresztény temetőből (GOSZTONYI 1943 27). A kamra méreteire a padló megmaradt része utal, de ebből csak a K-Ny-i irányú hosszúság állapítható meg, mely egyben megadja a halott elhelyezésére szolgáló sírláda hosszát is: 220 cm. A kamra É-D-i irányú hossza a padló töredékessége miatt nem adható meg (csak annyi biztos, hogy nem lehetett kisebb 143 cm-nél, mivel ez a legnagyobb megmaradt hosszúsága). A láda belső szélessége 60 cm, déli oldalfalának átmetszete 22 cm. A mészhabarcsos padlószint az úttest szintjétől számítva 1,5 m mélyen volt. A tárgyi leletek a pénzektől, kövektől, tégláktól, vakolattól és két üvegtöredéktől eltekintve későbbi korok sírjaihoz tartozhattak. így az ott talált cserepek és koporsószegek nem nyújtanak további adalékot a római kori emlékanyag feldolgozásához. A leleteket a pécsi JaE: DN CONSTA - NS PF AVG H: FEL TEMP REPARATIO E: CONSTANS - PF AVG H: VICTORIAE DD AVGG Q NN E: CONSTAN - S PF AVG H: VICTORIAE DD AVGG Q NN E: CONSTANS PF AVG H: VICTORIAE DD AVGG Q NN E: [DN CONSTANS PF AVG] H: VOT XX MVLT XXX E:? H: GLORIA EXERCITVS E: CONSTANTI - VS PF AVG H: VICTORIAE DD AVGG Q NN ESIS E: [CONSTAN]TIVS PF AVG H: VOT XX MVLT XXX ASIS Го (AE3, Coh 12.) MTSB (AE3, Coh 176-179.) SMKA (AE3, Coh 196-197.) (AE3, Coh 293.) (AE3, Coh 336.)