Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Régészet - Gábor Olivér: Későantik sírok Mágocson
GÁBOR О.: KÉSÓANTIK SÍROK MÁGOCSON 119 4. kép: Mágocs-Templom tér, falfestmény töredékek A leletek elemzése A nagyon töredékesen előkerült, vakolatra festett freskókról (4. kép, VI-VIII. táblák) több féle mintázat tűnik elő. A vörösesbarna színnel kitöltött, színes vonalakkal keretezett darabok talán márványutánzatos festésű falfelületről valók. Ilyeneket a pécsi ókeresztény temetőben több helyen is találtak (II. számú festett sírkamra: FÜLEP 1984 45 340, mauzóleum: FÜLEP 1988 16 XVI. kép). A pont és csillag alakzatok mellett főleg több színű vonalak darabjai kerültek elő - valószínűleg falfelületek keretezéséből, és nem a sírláda oldaláról. Alakos ábrát vagy növényi mintát nem találtunk, jóllehet ezek a pécsi ókeresztény sírkamráknál egyébként gyakoriak. A vonalak elnagyoltak: az „ecsetkezelés" kevéssé igényes mesterre utal. A két festetlen, plasztikus mintájú vakolatdarab, stukkószerű díszítmény egykori meglétét sejteti, mely valószínűleg szintén a sírkamrát díszítette. A kilyuggatott tégla behelyezése a sír padlójába gyakori a 4. századi Pannóniában. Rendeltetésére nézve legvalószínűbb a „higiéniai" okkal való magyarázat. Talán többször kívánták felhasználni a sírhelyet, és a család más tagjainak is ezt szánták nyughelyül. Nyilván a későbbi sírfelbontásokra számítva kellett az emberi test nedveinek elvezetését biztosítani (NAGY L. 1938 132). Többek közt a pécsi Korsós-sírkamrában is hasonló megoldás található (FÜLEP 1984 43 341). Értékelés A pénzek jól keltezik a sírt. Kopottak, de viszonylag olvashatók, legtöbbjük felismerhető. Mivel a korábban vert darabok állapota ugyanolyan, mint a néhány évvel később verteké, egységes romlásuk a föld alatt eltöltött időnek is betudható. A 8 típusba sorolható 12 darab pénz nem gyűjtés eredménye, hanem egyazon időszak pénzforgalmát tükrözi. Értékük különben sem volt olyan, hogy 12 darab kisbronzot gyűjteménynek lássunk. A Constantinus-dinasztia tagjai verették őket. Constans, Nagy Constantinus negyedik fia, 350-ig uralkodott társcsászárként. Hatalma alá tartoztak a dunai területek és a Balkán is. A mágocsi pénzek nagy részét б verette. II. Constantius, Nagy Constantinus harmadik fia, 350-ben lett egyeduralkodó, ekkor került hatalma alá Pannónia. Uralkodása 361-ig tartott. Constans veretei a 4. század első felének legvégéről valók, míg II. Constantius pénzei legkésőbb 361-ből. Ebből a legkésőbbi időpontból kiindulva, némi ráhagyással, a pénzek a 4. század második felében, a 60-as, 70-es években kerülhettek a sírba. Ettől plusz-mínusz 1-2 évtizedes eltérés lehetséges a sír elkészítésének ideje tekintetében, mivel nem tudjuk, hogy hány halott került a sírládába, és közülük melyikük kapta útravalóként a pénzeket. A gázárkok több helyen is átvágták a Templomdombot, és a környező utcákat, de más római kori lelőhely vagy lelet nem került elő. Elképzelhető, hogy az árkok által nem érintett dombrészeken előfordul még néhány sír, de számuk igen csekély lehet. Leginkább arra a következtetésre hajlanék, hogy itt csak ezt az egy sírépítményt létesítették a római korban, mégpedig kiemelkedő helyen. A sírkamra és a falfestmények megléte a 4. század második felében a keresztény kultúrkörhöz kötik a lelőhelyet. Ehhez csak szerény adalék - valószínűleg a véletlen műve - hogy jóval későbbi korokban ugyanezen a helyen épültek fel a keresztény templomok, a dombot pedig ma természetesen Templom-dombnak hívják.
