Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések

10 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) (Salix purpurea) bozót, és telepített égeres. Védett és ritka fajok: Utricularia vulgaris, Riccia fluitans, Carex elata. Védettség, természetvédelmi kérdések: Nem védett, védettséget nem is igényel. Drávakeresztúr 5. Kiserdei-holtág (1. ábra) Fűzligettel szegélyezett, keskeny hosszú holtág, a Drávával párhuzamosan, a folyó közelében. Partja mentén a fűzliget mellett nyár- és tölgy-kóris-szil liget is él. Utóbbi idős, szép állomány mely, ritkaság a Dráva védtöltésen belüli szakaszán. Növényzete: Hínárnövényzet és parti nádas, a következő jellemző fajokkal: Lemna minor, Spirodela polyrhiza, Wolffia arrhiza, Ceratophyllum demersum, Utricularia vulgaris, Phragmites communis. Több helyen, meredekebb partokkal, a nyílt víz már közvetlenül a fűzligettel érintkezik. Védett és ritka fajok: Wolffia arrhiza, Utricularia vulgaris, Scutellaria galericulata, Sagittaria sagittifolia, Cardamine amara. Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett, a nemzeti park területén, erdőben van. Magas vízálláskor a Drávával kapcsolatba kerül, vízellátása biztosított. Drávakeresztúr-Révfalu 6. Felsőlókai holtág (2. ábra) Révfalu belterületén, illetve a gát mellett, Drávasztára határába is átnyúló jelentősen feltöltődött, ~8 hektáros, de igen kevés nyílt vizű holtág. Tájképileg nagyon szép, szem előtt levő, de különösebb botanikai ritkaságok nélküli terület. Nyugatról Révfalu belterülete, keletről fűzliget és gyertyános-tölgyes (a Dráva-sík gáton belüli egyetlen idős, szép, gyertyános-tölgyese) határolja. Növényzet: A holtág-szukcesszió összes stádiuma (nyíltvízi társulások, nádas, magassásos, fűzliget) megtalálható itt: Lemnetum minoris, Salvinio-Spirodeletum, Lemno-Spirodeletum, Glycerietum maximae, Phragmitetum communis, Typhaetum latifoliae, Caricetum ripariae, Leucojo aestivi-Salicetum albae. Védett és ritka fajok: Salvinia natans Egyéb értékek: A holtág a mellette levő gyertyános tölgyessel és egy igazi ártéri faluval, a közeli Dráva parti erdőkkel egyedülálló természeti, tájképi és kultúrtörténeti érték. Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett, a nemzeti park területén belül fekszik. Nagyobb részén egy csatorna fut keresztül, így a vízellátás biztosítottnak tűnik. 7. Zokogai holtág (Tökleveles) (2. ábra) Révfalu közelében, keményfa ligeterdőben fekszik. Az egyik leggazdagabb hínárnövényzetű holtág, több figyelemre méltó fajjal. Mérsékelt horgászat, stégek nincsenek. Növényzet: Igen gazdag nyílt vízi társulásokban: úszó- és lebegő hínárnövényzet (Lemno-Spirodeletum, Salvinio-Spirodeletum, Ceratophylletum demersi) és látványos, szép tündérrózsahínár, Nuphar lutea, Nymphoides peltata fajokkal. Partjait nádas (Phragmitetum communis) és magassásos (Caricetum gracilis), valamint fehér fűzliget és nyárliget szegélyezi. Védett és ritka fajok: Salvinia natans, Nymphoides peltata, Leucojum aestivum, Caltha palustris, Carex elata, Scutellaria galericulata. Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett, a nemzeti parkon belül fekszik. Nyár végére vize erősen megfogyatkozik, a vízpótlás indokoltnak tűnik. Keleti vége a Korcsinával ül. árvízkor, visszaduzzadva, a Drávával is kapcsolatba kerül. Feltöltődése előrehaladott állapotban van. 8. Révfalui kenderáztató (2. ábra) Egykori kenderáztató, ma már szinte teljesen feltöltődött, növényzettel benőtt, nyílt víz nélküli morotva. A Dráva hullámterében, ligeterdőkkel körülvéve fekszik. Növényzet: Nagy részét rekettyefűz (Salix cinerea) vízi harmatkása (Glyceria maxima) és kevesebb széleslevelű gyékény (Typha latifolia) állománya borítja, kevés néhány cm-es nyílt vízében Lemna minor fordul elő. Néhol magassás-társulás állományok, Carex riparia, Carex gracilis fajokkal is előfordulnak, melyekben nagy számban él Iris pseudacorus. Partjait fehér fűzliget szegélyezi. Védett és ritka fajok: Equisetum hyemale. Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett, a nemzeti park területén van. Be fog erdősödni, amit nincs értelme megakadályozni. Arra viszont figyelni kell, hogy az ártéri erdő sok tájidegen faja közül egyik se lépjen a természetes ártéri fajok helyére a szukcesszió során. Jelenleg a tájidegen, agresszív gyalogakác (Amorpha fruticosa) és zöld juhar (Acer negundó) van jelen a holtág szélén és közelében.