Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: A forradalmi építészet ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleumban)

176 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) GUDENUS, 1990, 402. Származására, családjára lásd: ALLG. D. BlOGR., 1888. 37 Somogyhárságy, г. k. anyakönyvek, Tom. III., fol. 67. г.: „1845 május 16-be megholt 20-be eltemettetett Vanda Született Ráczynska Grofnö, Méltóságos Tolnai Festet its Sámuel Császári Királyi Kamarás Hitvesse... 26 eves... Földes Asszony... Kiss Hárságy"; NAGY IVÁN, IV. köt., 1858,165.; FEJÉRPATAKY, 1888, 112.; KEMPELEN , 1912, 118., V.; GUDENUS, 1990, 402. 38 Lásd 34. j. Sajnos, a somogyhárságyi plébánia - amelyet már hosszú idő óta a somogyapáti plébános adminisztrál - anyakönyveinek éppen ez, az 1845-1864 közötti, III. kötete hiányzik (GYERGYÓI Gyula plébános, Somogyapáti, sz. sz. k.). Szerencsére, mikrofilm másolata a MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Mikrofilmtárában fellelhető (A 3931). Mindhárom, szóban forgó, anyakönyvi bejegyzésnél, lakhelyként Kishárságyot tüntetik fel. 39 Az emlék nem szerepel a birtok 1853-as leltárában sem (SML, XI. 602. A Festetics hitbizomány gázlópusztai iratai. 2. doboz), hasonlóan a falu másik, az uradalom által emeltetett, de nem lakó, v. gazdasági funkciót szolgáló épületéhez, a templomhoz. 40 A HISTÓRIA DOMUS egyetlen, vonatkozó, közvetett adata (lásd 46. j.) BELÉNYi János Ciprián O. Cist., az utolsó hárságyi plébános, szóbeli közlései révén - áttételeken, torzítva - terjedt el a faluban és került át a szakirodalomba. 41 TARJÁN, 1983, 248. 42 L. IMRE Mária néprajzkutató (Pécs) sz. sz. k. 43 SZIGETVÁRI János: Somogyhárságy, faluképi és műemléki vizsgálat (kézirat) (Pécsiterv, Pécs. 1987), 1. (építési dátumként, szóbeli közlés alapján, 1848-at hoz), és a szerző sz. sz. k. 44 HEGEDŰS József (Somogyhárságy, Petőfi u. 15.) (sz. 1922) sok, értékes adattal segítette munkánkat, nem csak a mauzóleum, hanem a falu más műemlékeinek vizsgálatánál is. Szívességét itt köszönjük meg. 45 TARJÁN, 1983,248. 46 HISTÓRIA DOMUS, p. 47. 47 HISTÓRIA DOMUS, p. 43.; SML., VII. 13. (Hitbizományi iratok), 3. doboz: Gr. Festetics Dénesnek, csődbement testvére, Sámuel fia, Imre javára alapítandó hitbizomány engedélyezése iránti kérelme (1877), p. 1. 48 HISTÓRIA DOMUS, p. 45.; Lásd még a 47. j.-nél hozott iratban. 49 HISTÓRIA DOMUS, pp. 45-46.; BML, XII. 1. (A Pécsi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára), S6./47. (korábban 38./b.) (Liber pro inscríbendis taxis), 3 irat a hárságyi birtok eladására vonatkozólag (1861). 50 A forrásokban, a helyi hagyományban és az irodalomban sincs nyoma annak, hogy valaha is kápolnaként funkcionált volna az épület. Csak két helyen szerepel így, tévesen: az 1961-ben kiadott, 25.000-es térképen, valamint L IMRE Mária: Kápolnaépítészet és kultusz a pécsi egyházmegyében, (in CSERI Miklós - L IMRE Mária szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete. SzentendrePécs, 1991. 289-312.), 308.O., 23. kép. (pontatlan alaprajz, tévesen két ablakkal). 51 HISTÓRIA DOMUS, p. 15. 52 Lásd 13. j. (BAKÁCS, 1955; KÁLLAY, 1978). 53 SZABÓ, 1928. 54 ZÁDOR, 1960, 241./62. j. 55 SML., XIV. 7. (Ezt az anyagot nem állt módomban átnézni). 56 SML., VII. 13.; XI. 602. 57 Pl. VARGHA, 1941,49., 7. sz. HORVÁTH J. Gyula ny. almamelléki г. k. lelkész, egyháztörténész, 1970 k. elkészítette gépiratos másolatát, amelyet szívességéből használni tudtunk. (Lásd még 38. j.) 58 Nem számítva néhány, lépcsős kiképzésű álboltívet, amelyek terveken, ábrázolásokon fordulnak elő. Gyanút keltő a kor parkjainak néhány grottája, bár rusztikus megjelenésük ellenére, többségük ívnyomásos szerkezettel épült (HIRSCHFELD, Bd. III., S. 84-94., passim.; JONES, 1953,33-56., passim.; Naomi MILLER: Heavenly Caves. London, 1982.). 58a Már a jelen kézirat első változatának befejezése után, sikerült egy olyan analógiára, esetleges előképre bukkannunk, amely több ponton is igazolta feltevéseinket. Ismertetésére alább fogunk visszatérni (lásd 109a j.-nél). 59 Rövid összefoglalást ad ennek, a hosszú periódusnak (a kései antikvitásig) a temetkezéseiről, sírépítményeiről: CURL, 1980, pp. 1-68.; COLVAY, 1991, pp. 1-29. Az Égcikum tholosz-sírjairól: DURM, 1892, passim.; DURM, 1905, passim.; WACE, 1924, pp. 393-396. Az álboltozatos emlékekről lásd pl.: WACE, 1924, passim.; DAREMBERG - SAGLIO, 1969, Tome V. pp. 269-278. (V. СНАРОТ: Tholus); LEX. ARCHÄOLOGIE, 1975, passim.; PELON, 1976, passim.; CURL, 1980, passim.; Adolf HOFFMANN - Ernst Ludwig ScHWANDNER - Wolfram HOEPFNER - Gunnar BRANDS (Hrsg.): Bautechnik der Antike. Internationales Kolloquium in Berlin vom 15.-17. Februar 1990. (Diskussionen zur Archäologischen Bauforschung. Bd. 5.) (Mainz, 1991), passim.; PWRA, passim.; KLEINE PAULY, passim. 60 DURM, 1892, S. 34 ff.; KLEINE PAULY, Band III., Col. 15061514. (F. ScHACHERMEYR: Mykenische Kultur); WACE, 1924, pp. 283-396.; HOOD, 1967, pp. 115-118., 122., Ш. 112-114., 117., 119.; PELON, 1976, p. 154., passim.; CURL, 1980, pp. 2124.; Lásd még 65. j. 61 DURM, 1905, S. 50., 49./Fig. 47-48., 126., 125./Fig. 139.; DAREMBERG - SAGLIO, 1969, Tome V. pp. 269-278. (V. СНАРОТ: Tholus), p. 271.; Massimo PALLOTTINO: AZ etruszkok. (Budapest, 1980), 113., 154., 14. j.. 155.. XXXVII. Tábla.; CURL, 1980, p. 37. 61a Giuseppe NOTARNICOLA: I Trulli di Alberobello della preistoria al présente. (2. ed., Bari, 1983 [Trulli di Alberobello della preistoria al présente. 1. ed. Roma, 1940]); Werner Blaser Elementare Bauformen. / Elemental Building Forms. (Baumeisterforum, 2.) (Düsseldorf, 1982), S. 31-43. 62 DURM, 1892, S. 18., 34 ff., passim; DURM, 1905, S. 11 f., 46 ff., passim; LEX. ARCHÄOLOGIE, 1975, Band I., S. 226. (Kraggewölbe); MAJOR Máté (szerk.): Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. (Bp., 1983), 20. (ill.: 19.) (álboltozat). Az előző jegyzetekben hozott példák sorozata - a teljesség igénye nélkül -az egészen kezdetleges, az egyszerű, vízszintes áthidalásokat éppen hogy meghaladó szerkezetektől, a közbenső fejlődési fázisokon keresztül, egészen a mükénéi kupolasírokig ível. Említést érdemel, hogy Leo von Klenze már 181 l-es útján felfigyelt a mükénéi építészet emlékeinél az ívnyomásos boltozatot megelőző fejlettségi fázist képviselő szerkezetekre (HAMDORF. 1985/1. S. 158., Aran. 172.). 62a Meg kell emb'teni, hogy a népi, ill. az ehhez közel álló, provinciális építészetben előfordulnak olyan példák, amikor az ívnyomásos és az álboltozatos szerkezetek ugyanazon épületnél, együtt fordulnak elő. Például az apuliai trillióknál is. A baranyai emlékanyagban ilyen az ormánsági Piskó 1867-ben emelt református temploma. Itt a tér egységeinek lefedésére csehsüvegboltozatokat építettek. Viszont a toronyemeleten és az alatta lévő, bejárati előtérnél, kétoldalt, a tömör, tégla falazatban kialakított, íves alapú falfülkéket lezáró gömbsüvegeket álboltozással készítették. A lépcsőzetesen kiugratott téglákat levésve hoztak létre íves intradoszt, amelyet levakolva tüntették el a „turpisságot".