Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (1897–1943)
224 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) 4. kép. Pécs, Jókai u. 8. Emericanum Fiúnevelő Intézet otthona, 1925-1928. 5. kép. Pécs, Ferences templom az üzletsorral, 1927. 1925-ben a város kislakásépítési tervpályázatán Hoffmann 20 lakásos terve 200 koronás megvételben részesült 16 . Hoffmann elsó nagyobb megbízása az Emericanum püspöki fiúnevelő intézet és árvaház kétemeletes diákotthonának tervezése (1925. máj. 2. az átépítési és bővítés iránti kérelem) az egykori Deák utcában (ma Jókai u. 8.) és Dischka Gy. u. sarkán, amit Hebenstreit Károly és fia cég kivitelezett még a tervezés évében (4. kép). A sarkon, a posta felé, a régi épületrész bontásával, a földszinten cserkészbolt létesült, az 1927-ben folytatódó, további kiépítésekor. A saroknak és a kapu tengelyének a tető elé magasodó, külön tetővel fedett alacsony emelet ad toronyszerű hangsúlyt: az épületsarok 30 cm-es kiülésú rizalitját - ami miatt az építészrendészet kihágási eljárást indított ellene - végülis azzal az indokkal hagyják jóvá, hogy „az amúgyis egyszerű, sírna minden tagozás nélküli kiképzésű homlokzatnak árnyékhatású része is legyen... a sarokrész toronyszerű kiképzéssel a tetőben kiemeltessék." Az 1927. márc. 27-i keltezésű Hoffmann tervek szerint a kaputól északra lévő héttengelyes szárny is megépült 1928-ra 17 . A homlokzat mértéktartó tagolású: terméskő lábazatba a lejtős terepen dél felé haladva alagsori ablakok iktatódnak. A sarkon az emeleteket átfogó füzéres ión fejezetű, kannelurázott óriáspilaszterek, fölöttük a főpárkánynak megszélesítve történő erőteljes kiugratása, megtörése és konzolokkal biztosított plaszticitása tovább erősíti az alacsony harmadik emelet (ahol szokatlan módon a mosókonyhát helyezte el) és lefedése sugallta torony jelleget. Csupán itt, a sarkokon alkalmazott szélesített, kettőzött ablakokat, a keleti, Jókai utcai homlokzaton a földszinti ablakokat a fugázott falon oromzattal megtört szemöldökpárkányok hangsúlyozzák, a homlokzatot a finom emeletválasztó párkányról induló, kis kiülésű falsávok (lizénák) tagolják. A mértéktartóan használt akadémikus formák kapcsolják e munkáját még az eklektikához. Az építész hagyatékában fennmaradt fotó alapján Hoffmann közreműködését feltételezzük a pécsi Ferences templom gyóntatókápolnája bővítése, az új bejárat alakításának munkáiban. Ekkor kegyszerbolt és üzletsor kapcsolódott a tamplomhoz. Ezt a szentély körülépítést és az északi hosszoldalán történő későbbi bővítését megelőző állapotát mutatja Csehi Nándor 1927-ben készült fényképfelvétele (5. kép). Ahogy a pécsi bőrgyár építészeti munkáinál is Hoffmann Pilch Andor örökébe lépett, a későbbiekben is többször nyílt alkalma Pilch tervezte épület átépítésére (Bercsényi u.), vagy továbbépítésére (Hullámfürdő). Pilch Andor tervezte 1909-ben Jusztusz Mihály részére a Bercsényi u. 3. sz. emeletes szecessziós épületét pécsi csendőrlaktanyának (6. kép), amelynek Hoffmann hagyatékában talált fotó szerinti mai homlokzatát (7. kép) valószínűleg Hoffmann László alakította ki 1928 körüli átépítés során (ma iskolaként működik). A szomszédos szecessziós házzal (Bercsényi u. 1.; Pilch Andor tervezte, 1911-1913) zárt sort alkotó épület a csatlakozásnál tört vonalú oromzattal kapcsolódik, megtörve a hosszú homlokzat egyhangúságát. A mai homlokzaton a terméskőlábazat felett a földszinten szabálytalan
