Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (1897–1943)
MENDÖL ZS.: ÉPÍTÉSZPÁLYA KÉT VILÁGHÁBORÚ SZORÍTÁSÁBAN: HOFFMANN LÁSZLÓ (1897-1943) 225 6. kép. Pécs, Bercsényi u. 3. Csendőrlaktanya, Pilch Andor terve 1909-1911. 7. kép. A mai, Hoffmann féle átalakítás (1928 körül) utáni homlokzat. terméskő armírozás, és változatos, terméskőbefoglalású nyílások, ablakkapcsolások. Ezek formája jelentősen eltér a Pilch tervezte homlokzattól. Az emeleten az oromzatba az átépítéskor ovális ablak került, a tetőpárkány alatti díszítménysor az emeleti ablakokat hangsúlyozóan ritmizált: álló téglalpokból és nem a szembeforduló háromszögek sorából áll. Összességében az átépítésnek sikerült megőriznie némiképp az épület szecessziós jellegét korának eklektikájára hangszerelve. (Lásd a földszinti hármasablak választóinak koszorús füzérdíszeit.) 1927-ben a siklósi és a villányi járási székházak tervezésére kiírt pályázaton Hoffmann László „Végvárunk" jeligéjű pályaterve a siklósi székházra 2. díjat nyert (8-9. kép) n , a Villányba szánt székház földszintes, eklektikus sarokház („Órhely" jeligéjű) tervét megvásárolták 19 . Siklósra tervezett járási székházépülete a saroktelek városképi előnyét a sarok ferde levágásával hasznosította a nyújtott nyolcszög alaprajzú reprezentációs helyiségeket helyezte az épületszárny fordulásánál: a földszinten a főszolgabíró szobát, felette az erkéllyel bővített fogadószobát. Mindkét utcára 3-3 tengelyes, felfalazott homlokzatok közepén ívesen áthidalt, két oszlopos bejáratok. Az armírozással is kiemelt épülettömegeknek a tetőpárkány fölé nyúló attikaszerű felfalazással adott modern kubusos hangsúlyt. Az emeleten ívelt nyílásegységek egyenes záródásúakkal váltakoznak, melyek felett faltükrök a tagoló elemek. Az erkély hullámos vonalvezetésű vaskorlátja a kor hivatalos neobarokk eklektikájának tett engedmény.
