Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsa: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (1897–1943)
MENDÖL ZS.: ÉPfTÉSZPÁLYA KÉT VILÁGHÁBORÚ SZORÍTÁSÁBAN: HOFFMANN LÁSZLÓ (1S971943) 223 Osztálytársai közül életreszólóan barátja lett Pap János, akivel együtt járták meg a frontot az első világháborúban, s aki ezt követően földmérő és útépítő mérnök lett Pécsett. Rajzból Amhold Nándor (1857-1935) készítette fel e mérnökgenerációt. Hoffmann rajzait diákévei alatt dicsérettel említik a főreáliskola évkönyveiben 5 .1914-ben a Budapesti M. Kir. József Műegyetemen megkezdett építészmérnöki tanulmányait az I. világháború miatt megszakította, bevonult, s a pécsi cs. és kir. 69-es gyalogezredben harcolt az olasz és az orosz fronton tartalékos hadnagyként 6 . 1917/18 és 1918/19. év pótszemeszterét követően tanulmányait 1921-ben fejezte be. A M. Kir. József Műegyetemen „a tervezés tanításának iránya akkor, mint más nyugateurópai államokban is, az 1900-as szecesszió letűnésével és visszahatásaképpen a történelmi stílusok kereteiben mozgott, több, kevesebb egyéni kezelésmóddal... A tanítás iránya az 1911-14-es években tehát visszakanyarodott az eklekticizmushoz, amire a jeles külföldi, főként német mesterek munkái is erősen ösztönöztek. Példaképeink voltak Alfred Messel és Ludwig Hoffmann berlini építészek, Heilmann és Littmann stuttgarti színházegyüttese..." - írja Kotsis Iván (1889-1980) műegyetemi oktatótevékenységérőf. A Baranya Megyei Levéltárban Kotsis Iván láttamozásával fennmaradt Hoffmann László IV. éves mérnökhallgatóként készített népkonyha és munkáskaszinóterem akvarell terve (1921. febr. 28.; 2. kép): egy manzárd tetőkkel fedett mozgalmas tömegkapcsolású épület, homlokzata klasszicizálóan mértéktartó, amelynek eleganciája a szociális témával némi feszültséget képez. A műegyetemen tanára volt Hültl Dezső is, aki építészünket a hazai történelmi stílusok tradíciója felé irányította, amint azt egy saroktornyos, hatalmas barokk oromfalas Úri lakóház tervének távlati képe (3. kép) mutatja, amit Hoffmann Hültl irányítása alatt (1921. jún. 10-én) készített. Frissen szerzett diplomájával 1921. júl. 1-től okt. 30-ig a fővárosban Pogány Móric és Tőry Emil építészek irodájában kezdett tervezői gyakorlatot, onnan saját kérésre megvált, mert 1921. nov. 16-tól 1922. ápr. l-ig Münchenben Prof. Max. Littmann (1862-1931) tervezőirodájában helyezkedett el, ahol „különböző családi házak és Bad Schachen gyógyházának kiviteli terveinek készítésénél segédkezett." 1922. december végén nőül vette Budapesten Varsányi Magdolnát, de még egy évig, 1923. máj. 10-ig a „Heilmann és Littmann GmbH" (tulajdonképpen az előbbi cégnél) építésvezetőként dolgozott, az építtetőkkel és vállalkozókkal tárgyalt, az elszámolást intézte, a kivitelezés teljes ügymenetében jártasságot szerzett. „Kilépése az építőtevékenység csökkenése és az ezáltal előidézett megfelelő munkaalkalom hiánya miatt következett be." 8 A szerb megszállástól felszabadult szülővárosába hazatérve a város vezető építésze, Pilch Andor tervező irodájában alkalmazta 1923. május 15-től csaknem egy évig, s mikor 1924. július 21-én kivált az irodából, б igazolta, hogy Hoffmann két évig építőmesteri gyakorlatot folytatott. Ez év szeptemberétől ugyanis Hoffmann László önálló irodát nyitott Pécsen, s az év végén felvételét kérte a Mérnöki Kamarába. A fenti tervezőirodák által kiállított bizonyítványok elismeréssel szólnak Hoffmann szorgalámáról, rátermettségéről. A Ferenc József u. 18. (ma Szabadság u.) alatt lakott. Felesége modern, a tőrvívást gyakorló nő e sportág fellendítésének aktív részese volt, Hoffmann maga is űzte e sportot, a 30-as években a vívóoktatás és versenyek szervezőjeként is tevékenykedett 9 . Szorgalmazta sportcsarnok építését a Bercsényi u. és Hal tér sarkán lévő „Breuer ház" helyére, majd mikor a városi sportcsarnok tervpályázatán második helyezést ért el, valószínűleg e korábbi aktivitásának is szerepe volt abban, hogy végül mégis az ő terve alapján épülhetett fel a PEAC modern tornacsarnoka a régi budai temető területén 1937-1939ben 10 . Önállósulását követő években még kevés az építkezés és munkaalkalom, s elsősorban a hadseregnél kialakított és rokoni kapcsolatai révén számíthatott megbízásra, gyakran művezetést is vállalt. (Id. Erb Jenő visszaemlékezése szerint például Pilch-Visy-Gosztonyi tervezte Gyárvárosi templom építkezésénél.) 1923-ban mindössze 40 ház épült a városban, abból 13 munkátadó városi építkezés volt, 1924-ben 61 építkezés volt, 1925-ben 93 magánépítkezés, 1926-ban hirtelen lendület tapasztalható 266 magánépítés történt", ami a következő években másfélszázra, majd 73-ra csökkent Hoffmann Lászlót az Első Pécsi Bőrgyár alkalmazta mérnökként (1924-ben e gyár munkásjóléti építkezéseinél) 12 s élete végéig e gyár fejlesztő építkezéseinek tervezését és megvalósítását intézte 13 . E műszaki területen szerzett tapasztalata révén a bőripar más gyártelepein is nyílt alkalma tervezni. Bonyhádon a cipőgyár bővítése épült tervei szerint 1932-ben 14 , majd С sepr egén (Vas megye) a bőrgyár. A lakásgondokon a város vezetése kislakásokat létesítő és munkaalkalmat teremtő építkezésekkel (Rét u. délkeleti sarkán valamint a Ráth u. - Marosvásárhely u. telektömbön városi bérházak (1927-ben) és munkáslakótelep építkezéssel próbált enyhíteni: 1923-ban Meszes pusztán ezer lakásos telep építését kezdeményezték, a Schroll aknai bányász lakótelep befejezését követően 15 .
