Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Néprajztudomány - Begovácz Rózsa: „Az örök világosság fényeskedjék neki...” A végtisztesség megadásának alakulása a Dráva mentén
BEGOVÄCZ R.: A VÉGTISZTESSÉG MEGADÁSÁNAK MÓDJA A DRÁVA MENTÉN 151 1. Rózsafüzér társulati tagok koszorúi, melyeket ravatalozáskor szegeinek a koporsóra. (A szerző felvétele. Rekunstrukció, 1995.) len volt, csak később került rá egy fekete kereszt 27 . Potonyban színezték a koporsókat. A gyermek koporsó színe 12 éves korig világoskék, 12-40 éves korosztályé világosbarna, míg a 40 év felettieknél fekete volt 28 . Kis lélekszámú falvakról lévén szó, a halál híre minden értesítés nélkül is hamar elterjedt. A halott nemét a harangozás módjából is meg tudták állapítani. Potonyban a férfi halottnak háromszor harangoztak kisebb megszakításokkal, a nőknek kétszer, a gyermekeknek nemüktől függően „csendítettek". Ebben a faluban naponta háromszor harangoztak a halottért: reggel 7-kor, délután 1-kor és fél négykor. Napnyugta után már nem volt szabad harangozni, még ha este halt is meg valaki, mert úgy tartották, hogy akkor nem használ a harang, ha vihar ellen kell majd csendíteni 29 . Tótújfaluban csak egy harang volt. Ha idősebb ember halt meg, akkor egy hosszút harangoztak, ha fiatalabb, akkor egy kicsit megálltak és 3-4-et húztak utána 30 . Felsőszentmártonban a női halottnak először a kisharanggal, majd a nagyharanggal harangoznak. Ha az elhunyt gyermek volt, akkor úgy harangoznak, mint az asszonyoknak 31 . Ezekben a falvakban újabb szokás, hogy - a jómódtól függően - akár óránként is harangoztatnak. Míg a halott a háznál volt felravatalozva, éjjel virrasztottak mellette. 1980-tól sorra épültek a temetői ravatalozók, mely tény a virrasztással, temetkezéssel kapcsolatos szokásokat is sokban megváltoztatta. Ettől fogva tanácsi rendeletre ettől fogva csak ott ravatalozhatják fel az elhunytakat, a virrasztás viszont továbbra is háznál történik. Virrasztásnál még a ravatalon volt a halott, de már letakarták egy tiszta szőttessel. Az arca körül ezt a szőttest kivágták, „hogy lélegezhessen" illetve hogy ezen a nyíláson szállhasson ki a lelke. Amikor a koporsókat már készen vették és a szemfedelet is vásárolták, a házi fehér szőttesre még rátették a bolti szemfedőt is. A halottat nem volt tanácsos megnézni annak, aki félt, beteges vagy gyengeszívű volt, a terhes asszonyoknak és a gyerekeknek, mert attól féltek, hogy álmodni fognak a látottal 32 . Virrasztásnál csak újabban ég a gyertya. Az asszonyok körbeülték a ravatalt és imádkoztak. Az imádkozást a Rózsafüzér társulat vezetője vezette. Ó a halott rózsafüzérével imádkozott. Az ima végeztével visszatették a halott kezére a rózsafüzért. Ha nőnemű halottnál virrasztottak, akkor háromszor imádkoztak végig a rózsafüzért: örvendetest, fájdalmast, dicsőségest 33 . Ezután az előimádkozó a halottra emeli poharát a következő szavakkal: „Nek ti da Bog na tűm svetu kraljevstvo nebesko, mir i pokoj!" (Adjon Neked az Isten a másvilágon mennyei királyságot, békességet és nyugodalmat!) A virrasztókat zsíros pogácsákkal illett megvendégelni. Az ima után elénekeltek néhány halottas éneket is. Az elhunytat illett elsiratni is, ha ehhez értő nem volt a családban, akkor siratóaszonyt (narekaja) hívtak, akinek ezért külön fizettek is. Férfiaknak nem illett siratni, bármekkora volt is a fájdalmuk. A temetés Amikor meghozták a koporsót, beletették a halottat. Mielőtt rátették volna a fedelét, a még hajadon ill. nőtlen holtakra színes kasmír kötényeket és kendőket tettek, hogy azokat ne lepje el a moly 34 . A halott mellé imakönyvet szoktak tenni. Potonyban a leánykori hajfonatot is a koporsóba tették 35 . A koporsót a temetés napján zár-
