Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és a passió emlékei
LANTOSNÉ IMRE MÁRIA: SZAKRÁUS TÁJ ÉS KULTUSZ A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN, П. 145 10. ábra. Bátaszék, kálváriaépítmény (1762-1811). Az épület puritán megfogalmazása mellett feltűnő a kapcsolható területünkön számos alkotás, többek között közel életnagyságú kvalitásos barokk szoboregyüttes. Nem kizárt, hogy alkotója ismertebb művész lehetett. Kálváriák és a társművészetek kapcsolata a mélykúti és a dombóvári kálvária-keresztcsoport, valamint a bedegkéri Szentháromság-szobor és a pécsi Miasszonyunk Zárdatemplom Immaculata szobra. Barbalits Mihály munkáit a klasszicizáló stílus jellemezte 19 . Ez különösen két utóbbi példánkon érzékelhető. Mielőtt rátérnénk a vizsgált térség kálváriáinak részletesebb bemutatására, szólnunk kell a társművészetek és a kálvária kapcsolatáról. Megítélésünk szerint aránytalanul kevés az ezzel kapcsolatos kutatás és adat, annak ellenére, hogy a szobrászati anyag helyenként meghatározó szerepet játszott a kálváriajárók körében, nemcsak esztétikai, hanem spirituális szempontból is. Krisztus szenvedéstörténetének szuggesztív megjelenítése maradandó hatást gyakorolhatott a hívekre, akik Nagyhéten vagy a temetőt járva szemlélték a kálvária képeit és szobrait. A Dél-Dunántúl vizsgált térségében sok helyütt kegyúri megrendelésre működtek hivatásos szobrászok is, akiknek munkái mintául szolgáltak a népi kőfaragók körében. Ilyen jelentősebb szobrász volt pl. pl. Bartalits Mihály (1808-1879), aki 1854-ben készítette el Pécsett, a székesegyház oromzatán álló apostolszobrokat. 1864ben, a Batthyány-Montenuovo család megbízásából faragta a bólyi templom előtt álló keresztet. Nevéhez 11. ábra. A szajki kálvária részlete. Keresztcsoportját Barbalits Mihály pécsi szobrász készítette, 1861-ben.
