Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és a passió emlékei
146 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41 (1996) Ugyancsak Barbalits Mihály alkotása a szajki kálvária keresztcsoportja. Különösen szép a Krisztus kereszt és mellékalakjainak megformálása. Jellegzetes a két lator kötéllel függesztése a keresztre. Német nyelvterületen, főleg a katolikus bajor térségben, valamint osztrák (stájer) kálváriáknál gyakori. Példái ma is láthatók az említett régiókban (Tragöss, Murau, Deutschfeistritz, Feldbach stb.) Ott több helyen a kő- és fakereszteken függő latrok kezét és lábát kenderkötéllel erősítették fel. Nálunk ezek kőbe faragott változata ismert 20 . Számos környékbeli helyen, pl. Pécsett, Lovászhetényben, Újpetrén és a szomszédos Bolyban hasonló megfogalmazásban láthatók. Vizsgált térségünkben kirajzolható a kálváriákat alkotó népi kőfaragók működési területe. Jelen kereteink között ezeket részleteiben nem vázolhatjuk. A pécsi egyházmegyében a kőfaragók kistáji körzetekben, viszonylag jól kirajzolható piackörzet megrendelésére dolgoztak. A mecseknádasdi kőfaragók működési területe szigorúan elkülönült a bonyhádi, a pécsváradi, mohácsi valamint a kővágószőllősi mesterekétől. A legtöbb kőfaragó Mecseknádasdon dolgozott. Tekintettel arra, hogy a püspök birtokterülete és nyári rezidenciája ott volt, a helyben élő mesterek közvetlenül kaptak megrendeléseket az egyházmegye egész területére. Egyik leghíresebbjük az ún. „Krisztus-faragó" Weckler volt a századelőn, aki sajátosan szép Krisztus-korpuszokat faragott. A stációképeket általában vaslemezre festették, olaj festékkel. Ezeket helybeli- vagy vándorfestők készítették, akik rendszerint nem szignálták alkotásaikat, így kilétük nem ismert. A vaslemezre festett képek viszonylag hamar tönkrementek, többször kellett újrafesteni illetve cseréni azokat. Ritkán kőből (Pécs) vagy kerámiából (pirogránit: Kisnyárád, Kakasd) is készülhetett a stációkép. Ez utóbbit térségünkben a Zsolnay-gyárban készítették. „Divatja" az 1880-as évektől, a pirogránitgyártás fellendülte vei figyelhető meg. Jellegzetes kálváriák a pécsi egyházmegyében Az alábbiakban bemutatunk néhány jellegzetes kálváriát. Mindenekelőtt röviden szólnánk a felújított és 1994 őszén újraszentelt pécsi kálváriáról. Pécs egyik legszebb helyén, a városcentrum közelében emelkedő dombon áll a műemlék kálvária, mely az elmúlt negyven évben méltatlan rongálás áldozata lett. A lakosság összefogásával, a belvárosi plébániatemplom, a városvédők, a Műemlékvédelmi Felügyelőség, magánszemélyek és a testvérváros, Graz/Herrengasse-i - valamint a bajororszá12. ábra. A pécsi kálvária, 1763-ban készült metszet részlete. 13. ábra. Öntöttvas stációkép a pécsi kálváriáról.
