Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Történettudományok - Radnóti Ilona: Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről
86 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) A korlátozások hozadéka a piacismeret és az ahhoz a 19. században válik átválthatóvá, gyümölcsözővé. A való alkalmazkodás képessége, a mobilizálható tőke, csak vizsgált korszakban ennek még csak előjeleit látjuk. Jegyzetek 1 RADNÓTI Ilona: Adatok a Baranya megyei zsidóságról a 18. századi összeírások alapján. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1994. Pécs, 1995. 135-142. o. 2 Baranya Megyei Levéltár Baranya Vármegye II. József-féle közigazgatási iratai. Zsidóösszeírások. (Továbbiakban: BML. Zsidóösszeírások) Baranyavári járás 1780. febr. 10., Hegyháti járás 1780/81, Mohácsi járás 1780/81, Szentlőrinci járás 1780. dec. 13. Szám nélkül. Baranyavári járás 1781. dec. 10., Hegyháti járás 1781. dec. 14., Mohácsi járás 1781. dec. 15., Pécsi járás 1781. dec. 9., Szentlőrinci járás 1781. dec. 9. Szám nélkül és 1794/1383. sz. A 7 összeírások egy kivétellel latin nyelvűek. A fordítás Kun József munkája. 3 V.o.: RADNÓTI i. m. 136-137. o. 4 BML. Zsidóösszeírások 1794./1383. sz. és a Siklósi járási adatot 1119/1793. 5 V.o.: RÚZSÁS Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711-1848. Akadémiai Kiadó Budapest, 1964. 21. o. 6 BML. Zsidóösszeírások, Szentlőrinci járás 1781. december9. Szám nélkül. BML. Zsidóösszeírások. Lásd erre vonatkozóan az 1781. évi BÁCSKAI Vera: A vállalkozók előfutárai Budapest 1989. - Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején Budapest, 1988. GÁL Éva: Az óbudai uradalom zsidósága a 18. században. Századok 1992. I. sz. 3-29. o. GONDA László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945-ig. Budapest, 1992. LENDVAI L. Ferenc, SOHÁR Anikó, HORVÁTH Pál (szerk.): Hét évtized a hazai zsidóság életében I. MTA Filozófiai Intézet Kiadása, zsidóösszeírások kérdőpontjaira adott válaszokat. 8 A türelmi adó beszedését a zsidók maguk végezték, területenként egy-egy megbízotton keresztül. Beszedéséért egyetemlegesen feleltek. 9 BML. Zsidóösszeírások 1793/1119. 10 A zsidók foglalkozási tagolódásának vizsgálatánál a korabeli felfogástól és gyakorlattól eltérően szerencsésebbnek tartottam mindkettőt az egyéb foglalkozási kategóriában feltüntetni. 11 A Baranyavári járásban élő rabbi vélhetően Dárdán élt, mert ott — a megyében elsőként — ebben az időben már működött hitközség. (SCHWEITZER József: A Pécsi Izraelita Hitközség története. Budapest 1966. 13. o.) 12 Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára Budapest, 1960. 58. és a Baranyára vonatkozó táblázatok. A megyei településekhez hozzáadtam a megyéhez tartozó, jogállását tekintve szabad királyi várost, Pécset is. Ezeket az adatokat használtam a 4., 5., 6., 7., 8., 9. táblázatok elkészítésénél is. 13 BML. II. József kori népességösszeírás 1784. 14 RÚZSÁS Lajos: A pécsi ipar a feudalizmus végén 1686-tól 1848-ig. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 6. Pécs, 1956. 13. o. Budapest, 1990. Vallástudományi Tanulmányok 4. RÚZSÁS Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711-1848-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964. A pécsi ipar a feudalizmus végén 1686-1848-ig. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 6. Pécs, 1956. SCHWEITZER József: A Pécsi Izraelita Hitközség története. Budapest 1966. VENETIANER Lajos: A magyar zsidóság története. Budapest 1922. Irodalom
