Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Történettudományok - Radnóti Ilona: Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről

82 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) 1024, a pécsiek 121 forinttal járultak hozzá a kereskedők megyei összjövedelméhez. A kereskedéssel foglalkozók megyei átlagbevétele megközelítette a 103 forintot. Ezt három járásban - a Mohácsiban (136 forint), a Hegyhátiban (123 forint) és a Baranyaváriban (108 forint) - haJelentős különbségek alakultak ki a mercator és vándorkereskedők között. A mercatorként számbavett kereskedők közül 19 (79,2%) tartozott a megyei átlagot meghaladó jövedelmi kategóriákhoz. Egynek a jövedelme 400 forint felett volt, négynek - a Mohácsi és Hegyháti járásban - az 500 forintot is meghaladta. A legszerényebb jövedelmű mercator évi 50 forinthoz jutott. A kereskedők megyei átlagjövedelmét meghaladó bevétele a vándorkereskedők közül csak 6 főnek (10%) volt. Az e foglalkozási körben megszerzett legmagasabb (204 forintos) jövedelem alig 40%-át jelentette a legnagyobb mercatorinak. A vándorkereskedést folytatók többsége 100 forint alatti bevételekkel rendelkezett, és körükben képződött a legalacsonyabb - 15 forint -jövedelem egy része is. A bevételeikhez árendából jutók (11 fő) - a Hegyháti és Szentlőrinci járásban - 924 forintot tudhattak magukénak. Egy-egy bérleményt működtető családfőre átlagosan 84 forint jutott. A Hegyháti járásban pálinkafőzést és mészárszéket is bérlő zsidó érte el közülük a legmagasabb jövedelmet. Évi 174 forintos bevétele több mint kétszer haladta meg e foglalkozási csoport átlagos jövedelmét. Ebben a járásban csak két árendás jövedelme maradt a megyei átlag alatt, míg a Szentlőrinci öt bérlőjéből egy sem érte el azt. Egyedül bérleményből csak a megye két - Hegyháti és Szentlőrinci - járásában jutottak jövedelemhez. Közülük a Hegyhátiban tevékenykedők átlagjövedelme kétszerese volt a Szentlőrinciekének. 14 zsidó háztartásfő bevétele (640 forint) kézművességből származott. Átlagjövedelmük (46 forint) az öt foglalkozási csoportot tekintve a legalacsonyabb. Az ladták meg. A Szentlőrinci és Pécsi járásban tevékenykekedők átlagbevétele elmaradt mind a megyei mind a fenti járási átlagoktól. Az előbbiben 60 forint 12 kr, az utóbbiban pedig csupán 30 frt 12 kr jutott egy-egy kereskedelemből jövedelemhez jutó családfőre (15. táblázat). iparosok fele még ezt sem érte el. Ők az alacsony keresetűek közé tartoztak. Feltűnően kevés bevétellel kellett megelégedniük a Mohácsi járásban élő mészárosoknak és nyeregkészítőnek: évi jövedelmük 15-15 forintot tett ki. A kézművességből elérhető legnagyobb jövedelemhez (90 forint) egy Baranyavári járásban élő foltozóvarga jutott. Rajta kívül három zsidó iparos jövedelme volt magasabb mint a kézművesek átlagos bevétele. A legmagasabb (80 forint) iparos jövedelemátlag a Hegyháti járásban képződött. A Baranyavári járásban tevékenykedő kézműveseké 60 forintot, a Szentlőrinci járásban közel 50 forintot tett ki. Szembetűnően alacsony (27 forint) átlag képződött a már fent is említett, a megyei átlagjövedelemtől is jelentősen eltérő mohácsi kézművesek körében. A kettős foglalkozásúak (10 családfő) a megye összjövedelméből 4364 forinthoz jutottak. E foglalkozási körben alakult ki a legmagasabb (436 frt 24 kr-t) kitevő átlagjövedelem. Kiemelkedően magas pénzbevétele volt a Hegyháti járásban - a más vonatkozásban már említett - Moyses Honig (1127 forint) kereskedéssel és pálinkafőző bérlésével foglalkozó zsidó családfőnek. Az ugyanolyan tevékenységet folytató Salamon Ostpauer (?) bevétele nem érte el ugyan Moyses Honig jövedelmét, de 1000 forint fölött volt. A kettős foglalkozásúak közül 3 fő az 500-1000 forint közötti jövedelmi kategóriához tartozott. Valamennyien a Hegyháti járásban éltek. Három másik járásban - Baranyavári, Siklósi, Szentlőrinci - egyetlen kettős foglalkozású sem jutott a megyei átlagot elérő jövedelemhez. Különösen alacsony bevételei voltak a Szentlőrinci (34 forint) és a Siklósi (57 forint) járásban élőknek. 15. táblázat. Л zsidók foglalkozási csoportjainak átlagjövedelme járásonként Baranyában (1794) Járás Kereskedők Árendások Iparosok Egyéb Kereskedés és árendda Egyéb és kereskedés frtkr frt kr frt kr frtkr frtkr frtkr Baranyavári 107 frt 39 kr 60 frt — kr 62 frt — kr 139 frt — kr Hegyháti 123 frt 8kr 115 frt —kr 80 frt — kr 665 frt 48 kr Mohácsi 136 frt 6kr 27 frt — kr Pécsi 30 frt 15 kr Siklósi 57 frt — kr Szentlőrinci 60 frt 14 kr 46 frt 48 kr 49 frt 4 kr 150 frt — kr 34 frt — kr WW