Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében II. Kálváriák és a passió emlékei
LANTOSNÉ IMRE MÁRIA: SZAKRÁLIS TÁJ ÉS KULTUSZ A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN, П. 153 23. ábra. Kereszt Krisztus szenvedésének jegyeivel (Arma Christi) a godisai kálvárián. 18-19. század fordulója. 24. ábra. A szenvedés eszközei a godisai kál váriakereszten. Két ilyen keresztről van tudomásunk. Az egyik Fazekasbodán, az ún. Szentháromság kereszt. Kompozíciója - a három konzolon álló szoborral, Szűz Mária és Szt. János álló alakjával, valamint a térdeplő bűnbánó Magdolnával - térségünkben egyedülálló. A keresztcsoportot a stílusjegyek alapján Bartalits Mihály készítette. Megformálása az 1855-ben készült dombóvári kálváriacsoport szobraihoz ill. a szajki kálvária Krisztus-keresztjéhez és mellékalakjaihoz hasonló. A barokk jellegű posztamensen álló kereszt előtt egykor, a nagyböjti időben, esténként mécses világított. Körülkerített ún. Istenkertje is tartozott hozzá, melyet évről-évre virágokkal ültettek be. Nagyhéten főleg egyénileg jártak ide, még e század elején is. A hagyomány az 1910-es évektől visszaszorult. Másik példánk az Oroszló temploma előtt álló kőkereszt. A templomot 1892-ben emelték. Utána egy évvel Seifert József, helybeli lakos a templom bejárata elé készíttetett feszületet Linnbrun kőfaragóval 35 . A homokkőből formált kereszt talpazatán Fájdalmas Mária szobra látható. Az oroszlói templom keresztjéhez kezdetben elsősorban a húsvéti ünnepkör idején csoportosan, később a század 10-es éveitől a keresztjáró napokon, áldozócsütörtök hetében jártak rendszeresen. Sokszor a magánájtatosság jegyében is felkeresték. Virágvasárnapján ékesítették fel a keresztet. Ilyenkor a Krisztuskorpuszra virágfüzért kötöttek, melyet csak a Nagyhét folyamán hagytak ott. „Máriát ünneplőbe öltöztettük így készültünk Krisztus urunk szenvedésére"... 36 - ennek jegyében a kereszt talpazatán álló Fájdalmas Mária szoborra fehér textilből készült palástot helyeztek. A szokás napjainkra még élő hagyomány, azzal a sajátossággal, hogy egész éven át öltöztetik, és az új palástok alatt a régiket is meghagyják 37 . A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó emlékanyag sajátos objektuma az a fából készült oltárépítmény, amely Baranyaszentgyörgyön és Mindszentgodisán a plébániatemplomban látható. Eredetére vonatkozó adatokat nem ismerünk. A két oltár kompozíciója és díszítése azonos. Stílusjegyei alapján feltehetőleg a 19. század második felében készült.
